Csend dobol
Szemed körül mosoly ráncok,
gyűrődő hullámok járják a táncot.
Szíved hallgat, nem zokog,
benne áldott csend dobol.
Ereidben keringőt jár a vér,
Isten terelgeti, int a kéz.
Hogy érted az igét, végre már sejted.
Súlyos gránitkő, el is ejted.
Öledben azután megleled,
s újra szívedbe öleled.
*
Felhő – kis dobozban
Te a földről láthatod
az óriás lábnyomot,
ott ahol a felhők úsznak,
ott ahol Isten lépked
a felső vizeken!
Itt lenn, kis dobozban
minden emlék,
kis dobozban
minden jelen.
*Első közlés