Életfaltégláim repednek sorban, fénymázuk mattul, a habarcs is mállik, mit ifjonti erővel összehordtam, romba dől egy napon, s torlasszá válik. Rommá lészen, jaj, falam védereje, hol egykoron az eszme szaladt végig, gerince megrogy, meszes lesz az ere, az igét védő váram levitézlik. Kapuját a rozsda halálra marja, lőrésében a kilátásTovább…
Embernek születtem Oh, ti bolond, esztelen poéták! Hej, ti álmatag, méla bajnokok! Miért jó, mondd, keserűen élni? S mért kell némán, magányban halnotok? Mért jó, ha hosszú éjszakák során, Mi álmot ad csupán csak képzelet? S mért jó a bágyadt csillagok között Üldözni egy eltűnő fényjelet? És miért jó, haTovább…
egy kottában … koffein illatú reggel kritikán aluli fények keverednek a színekkel tompák,de mind az enyémek holnapom áhítom ,mint a szanaszét dolgok a rendet glédába hajtogatom majd a jövőt ígérő trendet emléked gömbölyűségét préselném kockafejembe szerelmed egyterűségét szikráznám a végtelenbe ölelve ölednek titkán minden napomat hűenTovább…
Fényképek Arcok, arcaid, arcai azoknak kiket szeretsz, vagy valaha szerettél. Arcai ismeretleneknek, őket is szerette valamikor valaki. Arcok a rabul ejtett időben. Arcok ideje, mely megállt örökre. Várnak albumok lapjain simulva. Várnak fedeles dobozokban. Várnak ki nem húzott régi fiókokban. Várnak poros padlások pókhálós polcain. Néznek rád sírva vagy nevetve.Tovább…
Téli áhítat Magadnak se tűnj fel, járj halk léptekkel, hó mindent beborít. * Villamos téli ködben csilingel kacér, fényes ruhában. * Nap sugarai mosolyt csalnak arcomra hideg reggelen. * Fátyolos alkony pírja. Jegenyesor, sors és útmutató. * Est fényeit szél sodorta tova, csillag csillagba karol. * Hólepte üres pad, emlékeketTovább…
Süvöltve sír a lüktető kemény kín, Velőbe váj a célveszett remény, Dühölngve fáj az őserő a prérin, A félhomály az ördög éjjelén. Feledve rég a fénykalász csodája, Temetve már a csillogó erény, Megunva bár; az álmok ládikája Dacolva vár a gondok tengerén. És újra rőt a hajnalóra pírja, Örülni hívjaTovább…
A nő felkönyököl az ágyban, ébred, keze háromszöge: lebegő-piramis, kibújik az éjből, harmatcseppekké válnak a csillagok, ébredésével: kelti a világot, a pohár arénájában fölszabadítja a vizet, hullámvasút-hajában sikongat az idő, a mindentudó tükröt faggatja, míg mozaik-sejtjeiből újra építi arcát, a nőnek: mindennap jelenése van, át kell táncolnia az elmúláson, azTovább…
Kölcsönhatás A hajnal kívülről jött, érte bőröm meleg árama, míg belülről fénylett az értelem. És együtt volt e kettő tudatot ötvöző: magára ismert bennem a vágy, a kert, a kő! Egy percre eltűnődtem: ha a föld mélye zár s egy olvasó majd könyvem fogja, amit kitár: gondolatomból ismer fel vagyTovább…
Tartalomjegyzék: Erdős Virág: Hídavatós, öregemberhangra Fellinger Károly versei Asperján György: Fogyó fölösleg Haász Irén versei Nagy Bandó András: 20 haiku Murányi Zita versei Jagos István Róbert: Kádtól a kilincsig Pethes Mária: szavak szilánkjai – Kovács József Hontalanért Major Petra: Párkány Smelka Sándor: Ezt megbeszéltük! Hámori Attila versei Nászta KatalinTovább…
,,Ugrott a hosszú, boldog élet. Ugrott a munkám, kenyerem. Ugrott az ősz és hipp-hopp: tél lett. Ugrott barátság, szerelem – nem számít, ezt még lenyelem. Ugrott a ház, a kert, az otthon. Ugrott a kocsma, meg a bolt, ugrott a fám, a bodzabokrom, tenyérnyi szőlőm, ami volt – ki tudja,Tovább…