ne riasszon erőltetett verscímem kedvesem mint öreg kakas peckesen kicsorbult rozsdás sarkantyúm pengetem tyúkudvarnyi hazában önveszélyes büszkeségem szorongatja torkomat amerre sorsom tengetem napszítta szavam szép/volt kukorékom nem ébreszt már senkit fittyedet taréjom is ócska palotaőr sipkát idéz aki mégis meghallja hangom álomba merül ha nem is álmodik tudod „a fejTovább…
Belépek a körfolyosós házba, gyermekkorom és ifjúságom emlékképei közé. A dolgok mozdulatlannak látszanak, de belül valamilyen titkos erők mozgolódnak. Az élet nyilvánvaló jeleit fogdosom. Lelkem a hagyományokra épít. Emlékek tűnnek elő, kivilágosodnak, mint a fénykép az előhívó folyadékban. Felmegyek a lépcsőházban, a Zsolnay csempék bordó világában. Most minden sokkal kisebb.Tovább…
1. Súlyos alak dőlt kerti ágyra. Ráhajol venyige árnya. 2. Ereszen jégcsap díszeleg. Lélekölő, csonttörő hideg. 3 Nincs téli álom, kék illata emlékben megfoghatatlan. 4. Tőlem elmentél térj meg – rózsamag, most hív könny és iszalag. 5. Olyan cukorra, mint te, szinte jókedvvel szállhat rá aTovább…
Hívás Őzremegésed vagyok. Gidám vagy. Kalapod vagyok. Simogatásom vagy. Hálóinged vagyok. Szuszogásom vagy. Hívó szavad vagyok. Válaszom vagy. Puskád vagyok. Feltartott kezem vagy. * A mártír Naponta próbára tesz, mit bírok még el. Jelentőségének súlya agyonnyom, Szerencsém elkeserít, mert lesz ez még így se. Mindig csak én hívom. Tudom, sosemTovább…
Dió az asztalon, most érkezett könyv, üres pohár, tél van, hideg, jó pár szám, már mínusz alatt kószál Az előszobában bakancs, partfis, cipők, lekapcsolt lámpa, a falak nem engedik eldőlni a teret, ölellek nemsokára. Dió az asztalon, alma, kulcsok, megszökött tárgyak, a fürdőszobában ahogy labdázol a vízcseppekkel, megcsodállak. Az asztalon,Tovább…
Tavaszidőben Ösztönökkel tömött szárnyak peremén, körbejár a sóvárgás, a kétség, félszemű nap fogai között, – képzeletem el ne aljasodjék. Friss tüdejében kéjleső világ, nem kell gondoskodnod, hitegetnek, a hitványság rendszerint megaláz, mégsem üzenünk a tavaszidőnek. Meddő szövetekben újrahódítás, ébredéskor pár percre átitat, észrevétlen részegít az elmúlás, szent emléke fanyar bortTovább…
nekem karnyújtásnyira vagytok mindig akiket megismertelek beleégtetek a lelkembe ki nem vethetlek nem is akarnám nem is tudnám oda úgy befészkeltétek magatok eggyé fonódtam veletek nélkületek nem is vagyok így lehet valahogy velünk Isten is, aki Szent, egyedül hogy ki ne szakadjunk belőle magához ölelt legbelül ebben az állapotban vagyunkTovább…
Dr. Makai Ödönnek olyannyira sikerült úrinőt nevelni a meggondolatlanul feleségül vett József Jolánból, hogy az lassan túltett a neki ajándékozott, igen úriasszonyosan hangzó Lucie néven: szeretőket tartott, kártyázott, külföldi fürdőhelyekre járt. Jolán kétségtelenül vonzó, vibráló és intelligens egyéniség volt. Túlságosan is, így aztán Makainak is kellett valaki, és ráfanyalodott aTovább…
– Jó napot kívánok, az érzékenyítő tréningre jöttem. – Üdvözlöm, foglaljon helyet. Itt ez a kérdőív, kérem jelölje be, mely területeken szeretne érzékenyebb lenni. – Hát ööö nem is tudom… Nem számítottam kérdőívre. – Sajnálom, a tréning célzott, ezért tudnunk kell, milyen területen kell érzékenyítenünk. Mert ha például az ecetesTovább…
béke a torkomban dobogott hányszor Istenem mindig kisegített a lélegzetem egy kis oxigénhiány jót tesz az előtérben kizökkenthetetlen tompaság a háttérben már öntudat cikázik fogod a kezem átjár a nem egyedülvalóság velem vagy nem véthetem el roppant nyugalom száll rám * Profán Miért kell sírni az embernek ha egyszer örülTovább…