A Könyvespolc olvasóinak egy japán származású kortárs angol író életművét szeretném bemutatni. Regényei közül egy kivétellel azokat választottam ki, amelyekből film is készült. Így nemcsak könyveket, hanem remek filmeket is ajánlok egyúttal.
Kazuo Ishiguro 1954 november 19-én született Nagaszakiban, de hat éves korától Angliában él. Japán gyökereit megőrizve és ápolva, ízig-vérig angol íróként lett világhírű, az ünnepelt kortárs szerzők egyike. A Times besorolta őt az 1945 óta eltelt időszak 50 legjelentősebb brit írója közé.
Több műfajban alkotó szerző, a regény mellett novellát, forgatókönyveket, sőt dalszövegeket is ír. Írt krimit és sci-fi regényt is, de mivel nem alkalmazza egyik műfaj kliséit sem, így a rá ragasztott címkék ellenére valódi, míves szépirodalmat hoz létre.
Műveit negyvennél is több nyelvre lefordították, és kiadták világszerte.
Első regénye, A dombok halvány képe címmel jelent meg, és rögtön komoly elismerést hozott az írónak.
Ez a regénye magyarul a Cartaphilus Kiadónál jelent meg, 2014-ben, Todero Anna érzékeny, finom fordításában. Egyébként szinte minden, eddig magyarul megjelent regényét a Cartaphilus gondozta, a kiadó igényes, könyvművészeti szempontból is kiemelkedően szép köteteket jelentetett meg. De pl. a Ne engedj el című regény több magyar kiadást is megért, megjelentette a Palatinus is. Legújabb regényét pedig az Európa Könyvkiadó adta ki.
A dombok halvány képe című regényében két, térben és időben távoli világot jelenít meg: a II. világháború utáni Japán, és a közelmúltbeli Anglia a cselekmény színhelye. Az író visszafogott stílusú prózája a történelem és a lélek mélységeit tárja fel. A háború pusztítását átvészelt városnegyedek, és az emberek úgy jelennek meg, mintha egy pasztell képen látnánk őket, de talán éppen emiatt maradnak az olvasó, a befogadó számára emlékezetesek.
Második regénye: A lebegő világ művésze című, amelyben az önmagunkkal és mások tetteivel való megbékélés kérdéseit boncolgatja. Általa még ismertebb lett, de az igazi világhírt a Napok romjai című regénye hozta meg számára. A magyar olvasók többsége is ezt ismeri leginkább tőle, valamint a regényből készült filmet.
Én magam is ezzel a filmmel találkoztam először, és a film keltette fel érdeklődésemet a regény iránt. Általában előbb a film alapjául szolgáló regényt olvasom el, és csak azután nézem meg a belőle készült filmet. Számomra ez a szerencsésebb sorrend, de ezúttal fordítva történt, és meg kell vallanom, hogy nem okozott csalódást egyik sem. A regény világát, atmoszféráját tökéletesen ábrázolta a belőle készült film.
A Napok romjai klasszikus angol regény, melynek középpontjában Darlington Hall komornyikja, a végtelenségig lojális Stevens áll, aki nagy utazásra indul. Utazása közben szembesül múltjával, eszményeivel, a felelősség és elköteleződés kérdéseivel, és azzal a dilemmával, hogy mennyire áldozható fel egy eszme, egy hivatásnak tekintett munka oltárán a magánélet, a szerelem? A könyv szerzője a szolgálat, méltóság és emberi tartás kérdéseit taglalja. A regény és a belőle készült film egyaránt megindító, szép és emlékezetes alkotás, a szerelem és a megbánás története is egyben.
A regényből készült angol-amerikai filmet 1993-ban mutatták be. Rendezője James Ivory. Főbb szerepeiben Anthony Hopkins és Emma Thompson, valamint Hugh Grant láthatók.
Kazuo Ishiguro Ne engedj el…című művét sokan fantasztikus regénynek tartják, sőt, a belőle készült filmet a romantikus filmdráma skatulyájába kényszerítették. Holott valóban egyik sem igaz rá teljes mértékben, bár a regény cselekménye a nem is túl távoli és kevéssé biztató jövő egy lehetséges megvalósulását ábrázolja. Nem kevésbé fontos kérdéseket boncolgat, mint a klónozás és a szervdonorok, a szervkereskedelem kérdésköre, annak személyes és etikai problémái. Bár napjainkban nincs realitása, könnyen elképzelhető, hogy a jövőben megvalósul az, amit a regény, illetve a film bemutat.
Az olvasó könnyen azonosul a regény és a film hőseivel, és magáénak érzi sorstragédiájukat. A cselekmény egy angol elit iskolában játszódik, szereplői bentlakó gyerekek, akiknek élettörténetét követi végig a könyv. Mindvégig belengi a történetet egyfajta titokzatosság, amit a mesélő szereplő, Kathy tovább fokoz elejtett célzásaival. Csak a regény végén „áll össze a kép” és derül fény a titokra, hogy kik is ők valójában és milyen céllal tartják őket egész életükben elzárva a külvilágtól.
A regényből készült filmet 2011-ben mutatták be nálunk, zenéjét Rachel Portman szerezte, főbb szerepeit Keira Knightley és Charlotte Rampling alakította.
Kazuo Ishiguronak Az eltemetett óriás című regénye 2016-ban jelent meg az Európa Kiadó gondozásában. A mű a kora középkori Britanniában játszódik, Arthur király halála után. Szereplői az embereken kívül ogrék, koboldok és egy sárkány. Az író ebbe a különleges közegbe ágyazva mesél az emlékezésről és a felejtésről, az identitásról, amely szinte minden regényének központi témája és alapmotívuma.
A mű stílusa, és nyelvezete jelentősen eltér az Ishiguro korábbi műveiben megszokottól. Modernebb, sokkal inkább közelít a népszerű irodalomhoz, olykor az animációs filmekre, és számítógépes játékokra emlékeztet. Elgondolkodtató, mennyire függ mindez attól, hogy ezúttal új fordító tolmácsolásában jutott el a mű a magyar olvasókhoz? Vagy maga a szerző változtatott ebben a regényében a megszokott stílusán? Sajnos ennek az eldöntéséhez kevés vagyok, nem rendelkezem olyan nyelvtudással, hogy eredetiben tudnám elolvasni a regényt.
Kazuo Ishiguro életművét az alábbi díjakkal ismerték el: 2017-ben elnyerte az Irodalmi Nobel-díjat, Booker-díj, Costa Book of the Year, Művészetek és Irodalom Érdemrendje.
Magyarul megjelent művei:
Napok romjai Cartaphilus Kiadó, 2010, Európa Kiadó, 2015, fordította: Kada Júlia
Ne engedj el… Palatinus, 2006, Cartaphilus Kiadó, 2011, Európa Kiadó 2016,
fordította: Kada Júlia
A lebegő világ művésze Cartaphilus Kiadó 2013, fordította: Todero Anna
Árva korunkban Euróoa Kiadó, 2002, fordította: Tábori Zoltán
A dombok halvány képe Cartaphilus Kiadó 2014, fordította: Todero Anna
Az eltemetett óriás Európa Kiadó, 2016, fordította: Falcsik Mari
Noktürnök (novellák) Európa Kiadó, 2018
Adatok: Wikipédia, Bookline
Fotó: a szerző portréja / The New Yorker