Számon, mint indigókék
esték, sokasodnak a szavak.
Érett hegedű karcsú nyakára
tapadnak az ujjak.
Az égen őszi szonátát
kottáznak a varjak.
Fák zúzott lombjain
vezényel a szél.
A fény szaggatott
húrjain befejezetlen
a mozdulat örvénye,
sose ér véget a tavasz.
Klaviatúrán játszom
tovább a dallamot, ellop
egy hangjegyet a rigó.
©Ursprung Zsuzsanna festőművész alkotása
A vers forrása: A Szerző
ÁDÁM TAMÁS (1954, Balassagyarmat) költő, szerkesztő, újságíró. Több lap szerkesztője, jelenleg szabadúszó. Publikált az Élet és Irodalomtól kezdve a Kortársig, a Napúttól az Ezredvégig, a Palócföldtől a Győri Műhelyig szinte valamennyi irodalmi folyóiratban, hetilapban, napilapban.
Nagy Lajos-díjas. A Magyar Írószövetség tagja.