Windisch József: Két egyperces

– Jó napot kívánok, az érzékenyítő tréningre jöttem.
– Üdvözlöm, foglaljon helyet. Itt ez a kérdőív, kérem jelölje be, mely területeken szeretne érzékenyebb lenni.
– Hát ööö nem is tudom… Nem számítottam kérdőívre.
– Sajnálom, a tréning célzott, ezért tudnunk kell, milyen területen kell érzékenyítenünk. Mert ha például az ecetes halra nem elég érzékeny, hiába tréningezzük a csecsemőhasmenés távolabbról történő megérzésére. És akkor még nem beszéltünk a katángkóró nedve által kiváltott érzékeny bőrpírról, amely semmi esetre sem összetévesztendő a szipákoló kollégák elviselésével.
– Nos, talán értem, de nekem mégiscsak olyan általánosféle kellene.
– Hmm. Persze nem maga az egyetlen, aki felkészületlenül jön ide, de meg kell hogy mondjam, nem szenvedhetem az ilyesmit. Úgy érzem, a szakmánkat tiporja sárba.
– Ne vicceljen, hiszen semmi rosszat nem mondtam.
– De gondolt. És hárított is. Maga érzéketlen tuskó!
– Látja, éppen erről van szó. Mások is mondták már…
– Hát miért nem ezzel kezdte? Jobbra a második ajtó, szólítani fogják.

*

– Édes öcsém, jó hogy jöttök. Kerüljetek beljebb! Olyan régen jártatok nálunk, hogy talán még nem is láttátok az új MINDENMENTES konyhánkat.
– Hát azt tényleg nem.
– Pedig ez most a trendi. Nézd csak!
– Hmm. Izé. Ez a konyha?
– Persze. Mindenmentes. Tetszik ugye? Semmi allergén anyag, semmi veszélyes anyag, semmi hizlaló, fárasztó, izzasztó, megterhelő.
– Hűha. Te tényleg komolyan gondolod ezt, az már biztos.
– Az ilyesmit nem lehet félszívvel. A konyhai balesetek 43 százaléka az ételek hőkezelésével függ össze, további 39 százalék a vágó és szúró szerszámok használatával. Ja és a törékeny eszközök is kockázatosak, sőt, a víz is veszélyes tud ám lenni. Ez a konyha mentes mindettől.
– Azért legalább néhány széket, valami asztalfélét tehettetek volna bele.
– Ugyan minek? Hogy arcul csapjam a koncepciót?
– Végül is igazad van, tényleg minek. Na mi lassan mennénk, úgysem akartunk hosszan maradni.
– Ne siessetek már annyira! Rendeltem pizzát…

*Első közlés