On:
In: Szépirodalom, Vers

Az még tisztázandó, hogy akarod-e s miért éppen most, miért éppen ide, az őstengerből, mint egy felpörgetett animációs filmen, néhány hónap alatt, a törzsfejlődéstől az egyedfejlődésen át ép ésszel eljutni ide, előbb az öntudatlan mozgások és megnyugvások, a végtagok kalimpálása, a partra jutás ösztönös vágya, majd az üvöltés, aztán aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Egyszer régen egy szerelmes lány és egy szerelmes fiú, bár inkább nő és férfi kisgyerekkel a másik gyerek a nő hasában, menekültek a családi viszály s a felhőbe burkolt jövő elől a bizonytalanságba. A férfi tanulni vágyott, az asszony teremteni otthont mi sajátjuk. Gondolták, talán a füstös vonat nem hozzaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Egyszer régen egy szerelmes lány és egy szerelmes fiú, bár inkább nő és férfi kisgyerekkel a másik gyerek a nő hasában, menekültek a családi viszály s a felhőbe burkolt jövő elől a bizonytalanságba. A férfi tanulni vágyott, az asszony teremteni otthont mi sajátjuk, gondolták, talán a füstös vonat nem hozzaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Beney Zsuzsa emlékének Nem a végső perc, a rádöbbenés ideje, hogy itt van már közel, a lélek megtorpan, kinek kezét fogja ég és föld határán? Nevetséges lenne már a kérdés is, a nyomorúságba belenövés kedvesebb-e, a visszavonhatatlan mögött, önmagától záródó súlyos bronzkapunál, hol domborműves jelenetek kápráztatnak, Vergilius énekével. S azTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

a csendbe kél a ma halvány virága illedelmesen bizonytalan meddig ér az árnyék hol lucskos lábai széttapossák a tegnap elejtett feledést tósima tükrén levegő után kapó pillanatként bukkan föl egy-egy szó reményt öklendezve keresi a partot hol a süppedős homokban lábát megvethetné míg tehetetlenül szemléli ahogy egyenként kiperegnek alóla aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

igazolom hogy leányom aki született részt vett hogy nem vesz részt hogy ott volt csak senki sem vette észre igazolom hogy miattam hogy nekem csatolmánnyal igazolom hogy elvégeztem alulírott lakom családi állapotom igazolom hogy megszülettek hogy egyedül neveltem igazolom kivel bújtam ágyba asztalhoz kivel ültem hogy keresetem ennyi amiből éppenTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

félni félni attól mi nincs félni amitől lehet bármitől még valahol az éterben kering de szárnyainak árnyékával már beborít suttogása élesen hallik alakja tompa mint a zuhanni kész kő váratlanul hiába mondod ennek semmi értelme nincs és esélye a nullához közelít de ő csak szorít és szerető anya csókjaival csepegtetiTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Végre Mindig belebotlottam az ágyba, ahogy az ajtón beléptem a szobába, a végén egyre többször ütött mellkason, ilyenkor összefacsarodott benne valami, mint amikor anyám a mosás végén megcsavarta a vizes ruhát s a folyékonyság eláradt az ereimben, lefolyt egészen a lábamig és futni kellett tőle, futni el, vissza se nézve,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Látomás Meddig jut ez a realitás, ahol öblösödik ott gyűlnek a látomások képei, fájdalomnedveivel a valóság perceibe vájt barlang falán beszivárog, otthonossá lakta az ajtónyitogatás a sok nappal, néha éjszakák, a látomás képe alatt egy lágyság, mindig ugyanúgy hálózza körbe, akár főzés közben, aztán letörli a port a barlang faláról,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Tétova múlt szőtte hallgatag álom, táplálja csíráját sápadó jövőnek. Hallgatag múlt táplálja csíráját, sápadt álmot sző a tétova jövőnek. Csíráját a múltnak a jövő táplálja s tétova sápadt álmot sző hallgatag. Sápadt álom a jövőt táplálja, múlt szövi hallgatag tétova csíráját. Tétova álom sző hallgatag jövőt sápadt múlt a táplálóTovább…