Szégyellem, hogy komorló verseket írok árván: az élet oly találmány, hogy nincs benne feloldó. Az olvasó a versben kedves játékra vágyik: követ könnyű talányig, ha játszhat – persze elvben. Az olvasó nem olvas, élni próbál hiába, s épp az élet hiánya felgyúlna s lelke odvas. Nem kedvezhet a versnek aTovább…

Szinte már senki sem emlékezett arra, mióta uralkodik egyszemélyben Kisfejű Nagyfejű Kordonbordon a Négyszögletű Karmelita Erődben. Talán csak Mikkamakka jegyezte fel kezdetben az erre vonatkozó adatokat. Mint például, hogy Kisfejű Nagyfejű Kordonbordon tuskólábú, köcsögfejű, hordóhasú, lepényfülű, melencmellű, kemenceszájú és hígvelejű. És hogy folyton lop, csal, a kincseiket akarja. Végül abbahagyta.Tovább…

Intézkedem, ne félj. Kiveszem a foltot a nadrágodból. Megvarrom. Kijavítom. Odaadom. Ébresztelek. El is temetlek, ha kell. Mert a tiéd vagyok. Hűségesen. Áldjon vagy verjen. Mindörökre. A tenger egy kékségnyi rész belőled. És egy kékségnyi rész belőlem. De nem kell vigyáznom rá. Nem kell ébresztenem. Nem kell eltemetnem. Fenséges közönyeTovább…

Mikor megszülettem Mikor megszülettem, nagyon kicsi lettem. De ha egyszer öreg leszek, elérem majd az eget is.   Bújócska Én behunyom a szemem, és elszámolok tízig, te meg addig bújjál el, és közben kívánd azt, hogy kitaláljam, hová bújtál, de nehogy eláruld nekem, mert akkor nem fog teljesülni!   NemTovább…

Mert a költők meghaltak már úgyis. Mert testükben nedvek voltak, húgy is. Mert a vers mind búval vagyon aszva. Mert amúgy sincs neki semmi haszna. Mert rohadtul untam ünnepségen. Mert versért nem ad csókot, ha kérem. Mert erre ne költsék az adómat. Mert költők nem dolgoznak, csak lógnak. Mert aTovább…

Végre Mindig belebotlottam az ágyba, ahogy az ajtón beléptem a szobába, a végén egyre többször ütött mellkason, ilyenkor összefacsarodott benne valami, mint amikor anyám a mosás végén megcsavarta a vizes ruhát s a folyékonyság eláradt az ereimben, lefolyt egészen a lábamig és futni kellett tőle, futni el, vissza se nézve,Tovább…

LOBOG Ha egyszer szerelmes leszek, úgy fogok lobogni, mint a hajam!   ÍGY, NI Apa azt mondta, hogy csak a buta gyerekek fújják tele az arcukat levegővel, meg azt is mondta, hogy én egyáltalán nem vagyok buta gyerek, csak azt nem mondta, hogy akkor én miért fújom tele mindig azTovább…

Mindenütt babák Jaj, Istenem, mindenütt babák, mondta apa, ez a négy még vetkőzik, az a négy már fürdik, de aztán mindegyiknek külön pizsama kell, mire lefekszünk, reggel lesz, jaj, Istenem, mondta apa, mert most ő vigyáz rám, anya tüntetni ment a nők jogaiért, vagy valami ilyesmi, mondta apa, aztán becsuktaTovább…

Nem löktek le a mozgólépcsőn. Ma sem. Pedig megtehették volna. Magányos nő, sok csomag, jó mulatság, férfimunka. Az áruházban is udvariasan szóltak: mutassa be, kérem, a máshol vásárolt árukat. És én bemutattam. Boldogan és udvariasan. Hisz akár meg is korbácsolhattak volna. Pofon, terpeszállás, gulág, anyámkínja. Mivel ilyen rendesek velem, nemTovább…

Péntek hajnal. Lenne még némi idő az álmok világában, de a Nap első sugarai megszakítják ezen idilli állapotot. Bár éber az elme, valóság és valótlanság még keveredik egymással. Nem biztos még benne, mi az, ami igaz, és mi az, ami csak a képzeletének szüleménye. De azt már tudni véli, hogyTovább…