Bánki Éva: Tenger

Intézkedem, ne félj.
Kiveszem a foltot a nadrágodból.
Megvarrom. Kijavítom. Odaadom.
Ébresztelek. El is temetlek, ha kell.
Mert a tiéd vagyok. Hűségesen.
Áldjon vagy verjen.
Mindörökre.

A tenger egy kékségnyi rész belőled.
És egy kékségnyi rész belőlem.
De nem kell vigyáznom rá.
Nem kell ébresztenem.
Nem kell eltemetnem.
Fenséges közönye
az én menedékem.

A hazám –
így, kisbetűvel.

 

©Petőcz András – Sisyphus