„Viva la poesia!” címmel jelent meg P. Antonio Spadaro jezsuita gondozásában Ferenc pápa új könyve, mely a pápasága alatt a költészetről és irodalomról szóló beszédeit és írásait tartalmazza. A kötet szerkesztőjének kézzel írt ajánlásában Ferenc pápa kifejezésre juttatja azt a vágyát, hogy „a költészet a pápai egyetemeken katedrát, tanszéket kapjon”.Tovább…

„…mértéket keresve talán mértéket alkotsz.” (Adam Zagajewski: Mértéket keresve, ford. Zsille Gábor) Első kötet, de nagyszabású anyag: egyszerre lírai memoár és mítoszi létértelmezés Szolláth Mihály debütáló verseskönyve. Metafizikus-gondolati síkján nyelvjátékos sokszínűség terül szét; a pátosz energiáit nyersebb beszédalakzatok szelídítik. A kötetet nyitó három előszó nemcsak rangot ad a kiadványnak, deTovább…

2024. május 4-én rendkívüli élmény ért. Részt vettem Hajnal Éva új kötetének bemutatóján Pécsett, a Harmadik Színházban. Éva beszélgetőtársa, moderátora Moravetz Levente volt, Villuth András és Trajtler Andrea zenekísérete mellett. A beszélgetés, zenehallgatás és felolvasás telt ház előtt ment.   Nem kellett volna rendkívülinek neveznem az élményt, hiszen a kötetetTovább…

Azt hallottam egyszer, ha nemzettél gyermeket, ha építettél egy házat, és ha írtál egy könyvet, akkor emberként éltél és nyugodtan halhatsz meg. Nem tudom így van-e, de annyi átsüt a mondatból, és ma is érvényes, hogy nyomot kell hagyni a világon, s ennek a hagyatéknak előre vivőnek kell lennie. ÉsTovább…

(Miféle épület az a katarzis) Fiam kérdezte, hogy miféle épület az a katarzis, és hol van, melyik hegyen. Képet is kért, hogy mutassam meg, mégis könnyebb elképzelni azt, ami látszik, ami ott van és nem máshol, esetleg nincs is helye, erre gondolni sem jó. Kell egy hely, se közel, seTovább…

„Petőcz egyik legfontosabb és legegyértelműbb kötődése Kosztolányi Dezső Hajnali részegség c. verséhez, atmoszférájához van. (…) A Duna ebben a körben különleges szerepet kap. (…) ’A cipője, a Duna-parton?’ (Kiabál a Duna) holokauszt-utalás, a belelőtt emberek hangjai, akik egykor éltek, valóban beszéltek, kiabáltak, volt még hangjuk, emberek voltak. A történeti jellegTovább…

A hetvenes-nyolcvanas években rongyosra hallgattuk a lemezeit – és azóta is, töretlenül. Kölcsönadtuk a lemezeket, de nem kaptuk vissza. Megint megvettük. Először nem értettük, csak éreztük. Már kívülről tudtuk, végtelenítve ment a fejünkben a szöveg, a dallam, bulikon kórusban ordítottuk, éjjel ezt álmodtuk – és aztán egyszer csak elkezdtük érteni.Tovább…

„A mintázatok evolúciója miféle mintát követ? És kiféle elme szabályait az Új Szabályok? Mezítlábas utak surranják körbe: lépéselőnyben van a mozdulatlan. Ne űzd ki magadból folyton az Édent! Atlantisz a jövőben létezett.” (87) „Ó, világgá olvasni a Formátlant segíts, segíts, Eljövendőbelim!” (173) „…mikor levált már lényünkről a lét: utoljára azTovább…

Ez a kép sokadik alkalommal bukkan fel a neten (…), ezúttal egy igen kiváló költőnő, Barna Júlia oldalán. És ez a fontos kép néhány emléket ébresztett bennem. Az első az volt, amikor egy – talán 10-12 évvel ezelőtti – tanórámon felbukkant az egyik diákom révén egy rasszista gondolat. Valójában márTovább…

Az utóbbi napokban folyamatosan katartikus élményem van: szívből jövő csodálattal figyelem a diákokat, akik tanáraikért küzdenek az utcákon, megírt kartonlapokkal vagy gyertyával, világító telefonnal a kézben. Ők a fiatal demokraták, akik szövetségben vannak és saját jövőjükért tesznek valamit, közösen. Nincs más eszközük a változás kieszközlésére, mint az, amit tesznek. AkiTovább…