A hetvenes-nyolcvanas években rongyosra hallgattuk a lemezeit – és azóta is, töretlenül. Kölcsönadtuk a lemezeket, de nem kaptuk vissza. Megint megvettük.
Először nem értettük, csak éreztük. Már kívülről tudtuk, végtelenítve ment a fejünkben a szöveg, a dallam, bulikon kórusban ordítottuk, éjjel ezt álmodtuk – és aztán egyszer csak elkezdtük érteni. Aztán meg szégyelltük magunkat, hogy nem lehetett ezt érteni? Hülye vagy? Baromarc? Mit nem értesz? Ő az én testvérbátyám!
Cseh Tamás.
Bereményi Géza.
Másik János.
Eltelt sok idő, fellángoltak nagy várakozások és mind hamvába is hulltak – olyan igazán magyarosan, ahogy az elmúlt évszázadokban soha másként. Semmi nem maradt a helyükön. Csak a szívben, itt-ott. Már azokban a szívekben, akikét nem vették meg. Olcsón, vagy drágán: nem mindegy…, ha eladó volt…?
Aztán meg is halt?
Cseh Tamás…?
Akkor sokan gondoltak rá, akik már-már elfelejtették. Igazi közönsége alig maradt, kevesen. Nem lehet elviselni a csalódást… no nem benne, hanem magunkban.
Nem ő halt meg…, hanem a közönségének jó része… pusztult bele a mocsárba.
Cseh Tamás 80 éves lenne már.
Minden szava igaz…,
kinek énekeljen?
A dalnok
Egyszerű, sallangmentes előadó volt, élete végéig küzdött a lámpalázzal, ha színpadra állt. Valóságos kultusza alakult ki, kiénekelte, amit a Kádár-rendszerben kimondani nem lehetett. Betétszámot írt Bacsó Péter Szerelmes biciklisták, Nyár a hegyen című filmjeihez, majd Jancsó Miklós több filmjében (Még kér a nép, Szerelmem, Elektra, Szörnyek évadja, Kék Duna keringő) játszott. Főszerepet kapott a Nyom nélkül című krimiben, szerepelt a Kutya éji dala, az Idő van, A turné, a Csinibaba, a 6:3 avagy Játszd újra, Tutti! című alkotásban. Egyik alkotója volt a Tatabányán bemutatott A legvidámabb barakk című kiállításszínháznak, 1998-tól 2006-os megszűnéséig vezette a Századunk című televíziós tévésorozatot, fellépett a Cimbora című népszerű televíziós gyermekműsorban, amelynek ő énekelte a főcímdalát. Pályája több szakaszában forgattak róla filmet (Elek Judit 1974-ben, Fehér György 1978-ban, Mispál Attila 1999-ben, Fonyó Gergely 2001-ben), Szász János rendező Utóirat címmel dalaiból készített tévéfilmet 1988-ban.
Füst a szemében
Életének meghatározó része volt az indián kultúra iránti vonzódása. Társaival 1961-ben Bakonybél közelében a Bakony hegység egyik eldugott völgyét »indián területté« nyilvánították, ettől kezdve egészen haláláig minden évben megszervezték az indiántábort, elmélyült kutatást folytattak választott törzsük történetéről. Cseh Tamás, akinek Füst a szemében volt az indián neve, 1997-ben adta ki Hadiösvény című regényét, amelyet ő is illusztrált. 2006 végén jelent meg válogatásában és fordításában a Csillagokkal táncoló Kojot, észak-amerikai síksági indián mesék című kötet, amelyet saját előadásában hangoskönyvként is kiadtak, a könyv alapján animációs film is készült.”
Ó, az az énekes! c. írás részlete In: fidelio, 2019. 08. 06.
https://fidelio.hu/…/o-az-az-enekes-10-eve-hunyt-el…
Bereményi Géza: Dalszöveg – Csönded vagyok
Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.
E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok.
Ha rám így kedved van maradhatok,
ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér,
se jel, se láng csak csönd, mely égig ér.
S folytatom mid vagyok, mid nem neked,
ha vártál lángot, az nem lehetek,
fölébem hajolj, lásd hamu vagyok,
belőlem csak jövőd jósolhatod.
Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.
Énekel: Cseh Tamás (3’:23”)
Hány éves maga? 200?
Születtem Magyarországon, 77 éves vagyok,
fejemben összekeveredtek a féldecik s kormányzatok.
Neveltek hazaszeretetre, hittem az Istenben is,
harcoltam két háborúban, túléltem, az istenbe is.
Elhagytam, kérném, vagy 39 asszonyt,
s vagy kétannyi elhagyott.
Tankcsapdákba hugyoztam, ettem lótetemet,
és mégis itt vagyok.
Fejemben egy verkli jár, mely verkli így muzsikál:
„Túléltem mindeneket, kormányt és féldeciket,
egy magyar túlélő, címzetes, vitézlő, tönkrement lábain,
de áll önök előtt!”
Fiamból idegbeteg lett, nem bírta a váltásokat,
és elnézem az unokámat, látom, hogy gyönge alak,
hogy lesznek ezek túlélők? Valami itt korcsosul.
Kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul?
És ahogy magukat nézem, egyik sem betonkemény,
elszállnak az első szélre! Mi lesz így? – kérdezem én.
Fejemben egy verkli jár, mely verkli így muzsikál:
„Túléltem mindeneket, kormányt és féldeciket,
egy magyar túlélő, címzetes, vitézlő, tönkrement lábain,
de áll önök előtt!”
Ének és szöveg: Cseh Tamás (5’:15”)
Tangó
Légy ma gyerek és játssz megint velem!
Emlékezz, ahogy én emlékezek
Játsszuk azt, hogy félünk megint
Játsszuk azt, hogy játszunk megint
Hogy az idő nincs hályog alatt, hogy a tangó divat.
Légy ma gyerek és bújj függöny mögött
Lessünk meg azt, hogy
Díszbe öltözött anyánk Tóth úrral diskurál
Míg apánk a jövőnkről politizál
És minden kéz pohárra tapad, hisz a tangó divat!
Játsszuk újra el, hogy semmiről sem tudunk
Tegyünk újra úgy, hogy semmiről sem tudunk
Mások játszanak, s mi lessük függöny mögül
Míg a régi régi tangó hegedül
Játsszuk ma újra el, hogy mindenki másról beszél
Egy néhány hír foszlányt hoz fülünkbe a szél
Játsszuk azt, hogy félünk megint
Játsszuk azt, hogy játszunk megint
Hogy az időre hályog tapad, hogy a tangó divat
Légy ma gyerek és játssz megint velem
Emlékezz, ahogy én emlékezek
Játsszuk újra el, hogy semmiről sem tudunk
Tegyünk újra úgy, hogy semmiről sem tudunk
Mások játszanak, s mi lessük függöny mögül
Míg a régi régi tangó hegedül
Játsszuk ma újra el, hogy mindenki másról beszél
Egy néhány hír foszlányt hoz fülünkbe a szél
Játsszuk azt, hogy félünk megint
Játsszuk azt, hogy játszunk megint
Hogy az időre hályog tapad, hogy a tangó divat
Cseh Tamás – Tangó (3’:44”)
Jóslat (kb. 49’)
Cseh Tamás – Bereményi Géza
https://www.youtube.com/watch?v=IpHqV4LRDv4…
Valóság nagybátyám (3’:15”)
Elutazott tölünk családunk egyik tagja,
Akit oly hön szerettünk,
Egy Valóság nevü nagybátyám.
Sajnos már nincsen velünk,
Levelet ír csak nekünk,
Sajnos már nincsen velünk,
Levelet ír csak nekünk.
Ha levél jön töle, csak úgy kapkodjuk ki egymás kezéböl,
Sírva és nevetve olvassuk jellegzetes kezeírását.
Ezer csókkal is felér
Egy egy gyöngybetüs levél.
Ezer csókkal is felér
Egy egy gyöngybetüs levél.
„Habár távol élek, remélem megvagytok
és szorgalmasan ápolgatjátok még az emlékem,
és hosszú esték során
Gondoltok néha reám.
És hosszú esték során
Gondoltok néha reám.
S felhasználva az alkalmat, felhívom a család tagjainak
Becses figyelmét a szükséges óvatosságra,
Mert adódhatnak bajok,
Most, hogy én távol vagyok.
Mert adódhatnak bajok,
Most, hogy én távol vagyok.
És ezzel zárom is soraim, ölelek, csókolok
Mindenkit és maradok tisztelettel, Valóság.”
S családunk sír meg nevet
Olvasván ezt a nevet.
S családunk sír meg nevet
Olvasván ezt a nevet.
Cseh Tamás – Utolsó koncert (53’:03”)
Cseh Tamás – Bereményi Géza: Ballada (3’:03”)
Kivel állok éles szélben?
Kivel állok házam közepében?
Kivel folyik éppen a beszéd?
Mért mondom azt: édes feleség?
Mért mondom azt: ölelj engemet?
S ki az, aki erre megölelt?
Mért mondja azt: édes uram nékem?
És miért mondom: édes feleségem?
Kinek mondom: én édesanyám?
És ha mondom, mért néz ez itt rám?
Mért ölelget egyre engemet?
S ki az, aki mostan megölelt?
Hát kik ezek, hát kik ezek?
S ki rejti ezt mostan fejében?
Róla szólok, s mért mondom azt: éngem?
Ki áll itten mostan éles szélben?
Ki ez itten talpig feketében?
Hát kik ezek, hát kik ezek?
Ki az, akit mostan ölelgetnek?
Kit szólítok mindig – „engemet”-nek?
Ki az, aki elszáll most belőlem?
Ki az, aki elmegy mostan tőlem?
Mért jár ottan éjjel kert alatt?
Ki az, aki vízbe csalogat?
Ki jajgat ki csizmapatkóm alól,
ha könyöklök, ki sír könyék alól?
Kit szólítok mindig – „engemet”-nek?
Ha kérdezek, kinek felelgetnek?
Ki jajgat ki csizmapatkóm alól,
ha könyöklök, ki sír könyék alól?
Hát kik ezek, hát kik ezek?
Hát kik ezek, hát kik ezek?
Ez volt az első lemezem tőle:
Cseh Tamás – Antoine és Désiré; 1978 (53’:51”)
Fotó: Cseh Tamás (1949-2003)
Fotó/Forrás: a Cseh Tamás Archívum által őrzött hagyaték része.