On:
In: Szépirodalom, Vers

Saját tavasz „Most van soha.” (Filip Tamás: Perem) A közelítő tavasz hozza hírül: lélekmátkaság kora közeleg. De ha soha nem ér ide a vágyott, az elképzelhetetlen virradat? Ha tapodunk vég nélkül fagyott fényen? Ha más városban ver tanyát a május? Saját tavaszt hoz batyujában mátkánk.   Örökhagyás Kinek a hagyatékaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

(a Szent István Társulati Biblia alapján)   Mt 4 Akkor a Lélek a pusztába. Böjtölt. Megéhezett. „Ha Isten Fia vagy.” „Parancsot adott angyalainak.” „Változzanak kenyérré.” „Távozz, ördög!” A szent városba. Templom párkányára. Egy igen magas hegyre. A világ minden országát. „Uradat imádd!” Erre otthagyta. Világosság támadt. Halászok voltak, s éppTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

NAPI SZAKASZ Ha a sziromzat szíve a rózsának, fejét hol hordja? Ha a repülés levegő képessége, nem madáré, mit tud a madár, hogy angyal testvére? Ha nővérem a hetedik napon jogarát fénybe tartja, olvasmányunk a teremtés második hetéről vall.   JELENLÉT Reggelein az ember sejtről sejtre újra felépül. Felépíti újraTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Pünkösd Csenden ékezet. Megbiccen a levegő. Szellem érkezett.   Mozdulatok apró neszei Tériszonyom van a földön. Magasságokba takarsz, ne féljek. Levegőbe gyökerező mozdulatlanságomat mozdulatok apró neszeivel illeted. Gondoskodsz rögeszméimről, locsolgatod őket, ki ne száradjon a felhőkben lakozó. Amikor megiramodna bennem a lidérc, türelmes nevetéssel terítesz asztalt, vetsz meg ágyat, rejtedTovább…

On:
In: Könyvespolc

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzete – Magyar Kurír (2025. június 24.) Hajnal Éva ötödik verseskötete változatos formavilággal nyűgöz le (még a szabadverses szövegformán belül is). Miniatűr költeményektől (például: „Viharsorok” – Egyszavas versek) neoavantgárd versfolyamokig (lásd a Petőcz András-hommage-okat!) terjed ez az alaktani mező; népdalos és jambikus ritmikát egyaránt találunkTovább…

On:
In: Könyvespolc

„…mértéket keresve talán mértéket alkotsz.” (Adam Zagajewski: Mértéket keresve, ford. Zsille Gábor) Első kötet, de nagyszabású anyag: egyszerre lírai memoár és mítoszi létértelmezés Szolláth Mihály debütáló verseskönyve. Metafizikus-gondolati síkján nyelvjátékos sokszínűség terül szét; a pátosz energiáit nyersebb beszédalakzatok szelídítik. A kötetet nyitó három előszó nemcsak rangot ad a kiadványnak, deTovább…

On:
In: Publicisztika

„A mintázatok evolúciója miféle mintát követ? És kiféle elme szabályait az Új Szabályok? Mezítlábas utak surranják körbe: lépéselőnyben van a mozdulatlan. Ne űzd ki magadból folyton az Édent! Atlantisz a jövőben létezett.” (87) „Ó, világgá olvasni a Formátlant segíts, segíts, Eljövendőbelim!” (173) „…mikor levált már lényünkről a lét: utoljára azTovább…