On:
In: Próza, Szépirodalom

A vállalati tréningen kérdezték pár napja, mitől félek a legjobban. Azt mondtam anyám halálhírétől. Úgy érti, az anyja halálától? – kérdezte valaki. – Nem, mondtam, a hírétől jobban. Este, amikor hazafelé mentem, arra gondoltam, van valami, amitől még jobban félek. Amikor bekapcsolom otthon a számítógépet, félek, nem fog működni. AzTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

három idegen srác utánam kiabálta milyen szép vagyok mondom nagyon nem tőlük a taxistól tudakolom hol van a csobánc utca azt mondja nőnap van úgy hogy várjak egy kicsit félreáll és a gps-n megmutatta azt a kanyargós utcát amit elhasznált rongyokkal szórt tele az elmúlás hogy isten miért nem gondoljaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ravatalágyadon bogárként, hátadon fekve töprengsz: fájdalom nélkül lenne jó. Szemedet még zárva tartva unatkozol: hová tűntek a viharzó lázak, a mezítlábas akarások? Múltad és jövőd sűrűsödne képzelt tetted egyirányú jelenébe, de nincs erőd, ami cselekvéssé késztetne. Talán valakivel együtt könnyebb volna gyenge fényű csillaggá lenni, bárkivel, kinek megvallottam hitetlenségemet, sTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

a madarak egy hűvös rejtekben fütyörésznek valahol mikor a homály formákra bomlik a dal és a fény felébreszt reggel kisimogatja belőlem a tegnapi félelmet saját magam és a világ tökéletlenségének tudatában lassan megnyugszik az idegrendszerem az éppen adódó apró örömökkel táplálnám magam de a nap meg sem tervezett menetrendjébe beékelődnekTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Adél harmadszor fordult meg az elmúlt években Egerben, minden alkalommal járt fenn a várban, fellépcsőzött a Minaret tetejére, elfogyasztott egy méregdrága borvacsorát a Dobó téren, vagy csak úgy kószált a girbegurba sikátorokban. Már jól ismerte az összes turista látványosságot. A sétáló utcán lézengett, szuvenír boltot keresett. Az egyik keskeny utcaTovább…

On:
In: Film, Művészet

(À bout de souffle) 1960, Jean-Luc Godard Egy kultikus film, ami felett eljárt az idő – amivel persze lehet vitatkozni –, de van valaki, aki miatt érdemes megnézni. Úgy hívják: Jean-Paul Belmondo, aki a magánéletében pontosan az ellentéte volt filmbéli karakterének. Most halt meg, szeptember 6-án. Ezt a filmet valószínűlegTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Nem akartam hinni a szememnek. Ott volt a cipője. Az a jellegzetes, tömpe orrú, kopott bőrcipő, rüsztjén a zsírfolttal, ami kebab evés közben került rá a külvárosban, még azelőtt, hogy kitört a járvány. Ott volt a cipő egy jobb lábon, a villamoson, sok más cipő társaságában. „Maradék cipők” – gondoltamTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

– Elviszel? – Mehetünk. – Itt jó lesz? – Szerintem állj egy kicsit hátrébb. Igen, ott jó. – Merre megyünk? – Hát, a tér minden irányába és a lélek útvesztői közé. – Ezek szerint elveszített valamit? – Nem, nem hinném, inkább megtalált. Azt hiszem. Arrafelé tart, amerre te meg énTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A szél akart bejönni. Kicsapta az ajtót, bele- remegett a lakás, a csillár szédült apró köröket lejtett, táncolt talán, miközben lapok lebbentek, s élt valami könnyű tavaszi fuvallat kergette keringő, – villódzott a nap, messze távol, ablakon tört fény idáig dobta a hajnal, lassan narancsban úszott a szakadt tapéta- csík,Tovább…