Posta Marianna: Bocsánatos
Kiborítani egy bögre kávét egy könyvtár közepén, véletlenül, amiért napként bolyongott benne a lámpa fénye. A barna lé végig csorog a karodon, elszínezi a nyitott könyvet. Letörölhetetlen következmény. Óceánok fenekén a kagylók, úgy ölelik a naplementéket, mint dyptichon táblák a teremtésről szóló szavakat. Bocsánatot kérsz, tőled nem kérdezi meg senki,Tovább…
Véssey Miklós: Bolygók vagyunk
Bolygók vagyunk, nem csillagok, egyre keringünk valami körül, zuhanunk felé, de nem találjuk el, elmozog előlünk, repülünk tovább, örökké úton, nem ismert cél felé, felszínünkön kifejlődnek, élnek, szeretnek, építkeznek, álmodoznak, és egytől-egyig kihalnak a fajok, bolygók vagyunk, nem csillagok. Bolygók vagyunk, nem csillagok, izzunk belül, de kérgünk kézmeleg, körbevesz minketTovább…
Kovács Gábor versei
(A Valahol a Föld nevű bolygón című készülő verseskötetéből.) A bolygó hangtalan kérdései A Föld nem kiált, hanem kérdez. Finoman, ahogy a talaj rezdül, amikor túl sokat várunk tőle. A csend nem vád, csak következmény. A bolygó kérdései nem nekünk szólnak, hanem rólunk. A közös légkör A levegő, amelyetTovább…
Albert Zsolt versei
Cellainformáció Időnként elfelejtem a felhőbe ásott imákat, csak ha ölembe virágzik a meghallgatás akkor veszem észre, hogy a jégeső színű esőkabátban te voltál. Cipzár az égen. Amikor földre ért talpad a megkötözött hegyek zuhogó esővel köszöntöttek és mindezek alatt én is valahol, mint ismétlődő pontok, gyengülő vonalak. Könyörgéseim gps koordinátái.Tovább…
Major Petra versei
Bolondok aranya Évek telnek, nem változom mégsem: feladok járatlanért, járt utat, és nem riaszt, ha zsákutcában végzem, mert csak úgy ér el a bódulat, ha vérem fémjeit aranyra váltja az új-hozta izgalmak alkímiája. Majdnem haiku A szeretet a legjobb tolmács: az időt fordítja törődésre. Privát evolúció Partokhoz szoktunk.Tovább…
Bánki Éva: Nénikék
Én leszek a szaporán beszélő, kövér néni a tűsarkúban? Vagy az a loboncos banya, aki szigorúan előreszegezett ujjal megmenti az esőerdőket? Vagy professzor Ez vagy Az? Netán fehér virágállványhoz hasonló, elegáns nagymama? Vagy akár ötvenes, izgága nő, aki nem ébred fel az altatásból? De akár csiga vagy paradicsommadár is lehetek.Tovább…
Bakonyi István versei
Az el nem tűnt illatok nyomában Matyi bácsi, a kőműves a vízöblítéses wc-t kárhoztatta azon az 58-as nyáron. Építette házunk, s közben mondta, hogy az a wc borzasztó vízpocsékolás. Közben sörét itta, és morgott. Hatéves voltam. Nem értettem Matyi bácsit. De éreztem a malterillatot, a fa illatát. Azóta szeretem nézniTovább…
Pethes Mária: A szív tematikus térképe
virágzó almafa voltam amikor ölemben megfogant a rozmaring illatú álom a konyhában fehér fejkendőben kalácsot dagasztott Anyám a tálnyi lisztbe fészket csinált s ahogy belehuppant a tojás felszállt az őrölt gabona pora s egy sóhajtás áraszd el uram boldog napokkal az új életet amikor sikolyomat és a harangzúgást elnyomta újszülöttTovább…
Asperján György: Részleges örök ifjúság
Elég lesz majd néhány injekció. hogy belénk költözzék a részleges örök ifjúság és legyünk szeles, s ne csak azt fogyasszuk, ami bió, hanem bármit, magunkat beleértve: múltat, tempót, partnert mohón cserélve. Öcsénk, húgunk lesznek gyermekeink, önmagunknak is visszaszájalunk kergülve új életkorunk szerint, mint Rómeó s Júlia. Ősz hajunk visszabarnul sTovább…
Gősi Vali versei
Áldás (Várakozás) Valami különös csend feszül fölénk, sóhajos, igéző várakozás, s mint harsány, újszülött beteljesedés, elborít mindent a bíbor ragyogás. Szunnyadó lelkek eszmélnek fényre, fölrázva hosszan álmodók hadát, múlik az árvák néma szenvedése: balzsam az éteri hajnalhasadás. Vedli a szürkület árnyék-ruháját, omlik a földre a fényüzenet, enyhül a kín, ahogyTovább…