Orosz István: Nézőpontok

1

Nyúlós és kusza semmi, kásás, bamba üresség
Tartalmat, formát ne keress, mert úgyse találsz itt.
Ámde guggolj oda mellé, nézd e hegyes szög alól csak,
Perspektíva szerint, vagy sré vizavé, ugye érted,
És hunyoríts kissé, vagy vond szemed öszve szerelmem,
Meglásd, értelmet kap szinte azonnal a képlet,
Bár örömet, hogy benne találsz majd, nem szavatolnék.

2

Balról, alulról nézzük a képet a földre hasalva?
Lábhegyen állva vajon, lessük-e, mondd, odaát?
Honnan nézhetek, ó, a szemedbe, te drága barátom,
S hol veszem észre, mutasd, és hogy’, a bamba halált?

3

Ha nem látnád, hát lépj még egyet hátra,
Vagy összehúzott szemmel próbáld nézni,
Soká, merőn, míg lassan általvérzi
A retinát az álom folytatása.

 

                                                                   ©Orosz István: Önarckép

1 hozzászólás

  1. Orosz István szavait olvasva, hallva gyakran úgy érzem, mintha az ELTE matematika szakos hallgatójaként, 48 évvel ezelőtt padtársamként együtt követtük volna Erdős Pali bácsi, Lovász László, Turán professzor… gondolatait :
    „Ha nehéznek tűnik egy 3 dimenziós feladat, akkor szemléld azt n-dimenzióban és rögvest pofon egyszerű lesz a megoldás”‘.

Comments are closed.