Nem tudok úgy elmenni pince mellett,
hogy ne juss eszembe, te dohszagú
mélyek vitéze, patkányok arája,
áradó salakban gyémántsziget.
Nem tudok úgy fölmászni kupolába,
templomtoronyba, hogy ne szimatoljam,
hol van az Isten. Közben irigyellek:
tudtad, hogy ő nincs. Tudtad, hogy ki nincs.
Ha ritkán öltönyt-nyakkendőt veszek,
nem hasonlítok rád, klasszikus ember.
Tudtad, hogy nem kell újba csomagolni:
lejárt újság, szakadt nejlonszatyor.
Te mindenből kibújtál, lepereg
rólad a sár. Én be se piszkolódok.
Kettőnk közt, látod, fényévnyi a táv:
nekem otthon a napsütötte sáv.
Nádasdy Ádám: Billeg a csónak
Magvető, 2024