a téli ruhaosztáson magamra vettem egy nagykabátot
jó kis kabát vastag minden gombja ép
mellettem először a tavasz majd a nyár lép
el itt egy lenge ruhás lány jön szembe nézi a plakátot
épp a hátam mögött egy pillanatra azt hittem
engem néz mit akarhat tőlem a szatyromat
nem adom senkinek a fejemen szálló hajam
most süti a nap akkor miért fázom itt nem
marad senki mellettem talán a kabát az oka
valaki telében benne maradtam a kabáttal
együtt viselem az a valaki itt áll nekem háttal
szomorú a szeme megvigasztalhatnám de nem megyek oda
egyedül állunk egyedül én kívül ő belül hontalan
©Séd Imre alkotása