a téli ruhaosztáson magamra vettem egy nagykabátot jó kis kabát vastag minden gombja ép mellettem először a tavasz majd a nyár lép el itt egy lenge ruhás lány jön szembe nézi a plakátot épp a hátam mögött egy pillanatra azt hittem engem néz mit akarhat tőlem a szatyromat nem adomTovább…

Vall(om)ás Nem kell, hogy az ember bevallja. Belül mindenki egyedül van, akár az imából kiforduló arca; tétova – és olyannyira gyámoltalan. Elől a megváltás némasága, mögöttünk a fájdalom evez. Mosolyod kövekbe mártod – gyönge vagy. Ajkaidra kavicseső permetez. Én nem érzem a létet tehernek, csak néhány sziklát hordok vállamon. HaTovább…

(Kovács József Hontalan barátom emlékére) Annak idején – pályakezdő koromban – barátaimmal éjszakába nyúló beszélgetéseket folytattunk többnyire egymás kertvárosi magánlakásaiban. Ezek a beszélgetések gyakran játékos formát is öltöttek. Első kolléganőm és mentorom, Pongrácz Éva egy írásában így számol be erről: „Általunk kitalált Tao-meséket rögtönöztünk és gyermekeinket bevonva állítottuk minőségi sorrendbeTovább…