Igen, már a lépcsőfokok. Tehát közeledem. Egyenletes iramban fogynak előttem, fölöttem: szállít a mozgólépcső, beteljesíti az időt. Könnyedén múlnak a méterek itt, e tágas vájatban, a föld alatt. Máris periszkópon leshetem közeljövőm. Ki kell bukkanni. Fel a búvárral. Hív a felszín, mely az alkalmat megadja: egyszer, és ki ne tudná,Tovább…
Bárdos László nyersfordítása nyomán Egy novemberi délután nézelődsz egy pizzéria teraszán. Rögtön átjár a hideg, vénülő csontodig hatol a rideg meglepődés; milyen kevés a vendég. Magával ragad az a gondolat; dervis körül a szél port kavargat, dervis port, por dervist. Amott egy nő üldögél, olvas, lapoz, könyvét épp hogyTovább…
egyetlen érthető szót: neved suttogja az éjszaka. visszhangjában az elmúlás dallama, kiterjedt esőkben kimerült hangszer nyafog. engedd szabadon tenyered fészkéből a bizalom sebesült madarát. ne lépd át búcsúnk egyezményes határvonalát. ne kérdezd, hogy vagyok. kíváncsiságod búvárharangja alatt nem tudom felemelni kezem, hogy elsimítsam homlokodról a kétség hajszálait. már nem emlékszemTovább…
Ha véget ér majd a földi lét ha napod órád sem marad a pillanat is elvetél emlék leszel csak tűnt kacat (hát ezért ne gyűjts unt tárgyakat) porrá válsz velük a föld alatt Végül már senki sem sirat csak közhelyeket mondanak: megboldogult… fölötte gaz… a neve kódolt számadat… Ha valamitTovább…
Egyszer régen egy szerelmes lány és egy szerelmes fiú, bár inkább nő és férfi kisgyerekkel a másik gyerek a nő hasában, menekültek a családi viszály s a felhőbe burkolt jövő elől a bizonytalanságba. A férfi tanulni vágyott, az asszony teremteni otthont mi sajátjuk. Gondolták, talán a füstös vonat nem hozzaTovább…
1. Almafa Otthon vagyok, azt álmodom, körém gyűlve barát, rokon, nem látom őket csak tudom, hogy ott vannak, az ismerős tárgyak meg olyanról faggatnak, hogy az ujjnyomomat őrizzék-e még. Nem tudok felelni, nincs módom az illemre, talán majd máskor válaszolok mindenre. Itt majdnem felébredtem, de a fáradtság visszarántott vagy talánTovább…
Nem jut eszembe az út hazafelé. Meghallgatnám a szívem, de nincs fül a mellkasomban. Egyformán nyúlik minden járda az este száraz tenyerén. Az utcák nevei, csontfehér táblák a fáradtság dermedt csarnokában. Kezedben vagyok, mióta felvettél és utazok az éjszakai város ütőerén. Lüktető házak, vérző ciprusok között, a kezdet magját keresniTovább…
Petőfi Sándor tiszteletére Még langyos a tó vize, úsznak a récék, és látod, a strandon a fű puha-zöld, de nézd csak, a fecskék festik az estét, csak én veszem észre, hogy őszül a föld? Nézem a posztod a parti büfében, délelőtt készült? Szép a szemed! Légyszi, ne rakj felTovább…
Aljosa hová mész? ma nem mész moziba? jó szovjet filmet játszanak Lenin életéről a Felszabadulás filmszínházban * a faluból a városba indul a gőzmozdony szennyezni ott is a környezetet * a városból a faluba elindul a vonat 50 fok van a vagonokban nem lehet kinyitni az ajtókat sem az ablakokatTovább…
Menge úr nem volt ismerős a városban, csupán rövid vakációra érkezett. A barokk sétálóutcán egymást érték a kis kávézók. A formára vágott bukszusokkal elválasztott teraszokon, feliratos napernyők alatt azonban alig akadt vendég. Az egyik helyen unottan kevergette a teáját egy idős hölgy, szalmaszállal frissítőt szürcsölt két barátnő, közben ők isTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.