Mint két félszárnyú madár – együtt repültünk – álmunkban mindig * Szemedben jóság fészkel – kisfiús móka – pajkos csibészség * Titokban őszi SMS-t küldött a szél – levelét szívnek álcázta * Utolsó levél árván/magányosan – még dacol a széllel * Álmomban anyám angyalszárnyakat hímzett – fáradt lelkemre * KönnyesTovább…

Mindenféle ingesek Mindenféle ingesek jöttek. Einstandolták a távolságot, mint üveggolyót, s még álmod is, s a nyelved. S hány életet nemecsekesítettek. Hőstettbe? Tettbe? Tevésbe, levésbe, meg nem születésbe haltak. S hány új osztály gründolt grundod helyén. S hányan névtelenedtek. A halál csak tünde kaland lett, a gittegylet örök. Egy verkliszó.Tovább…

Égi virtuóz Valahol fenn az égi toronyban, egy hegedűvirtuóz, megbújva. Szívem húrjain siklik a vonója, életem dallamait ő játssza. Hol keserves könnyeket hullajtok, majd szeszélyes táncba kábulok. Hiába kérlelem, ma ne játsszon! Tegye le a vonót, a nóta hallgasson! Tudom hegedűje húrjai nem kopnak, kottáját kedve szerint veti papírra. HaTovább…

A holnap más lesz (Yarın bir baka gün) Holnap szebb lesz minden. Nincs vége semminek. Ahová már nézni sem bírtál, Egyszer csak rózsák nyílnak. Álmaid égkékek legyenek. Szíved lángban égjen. A holnap más lesz. A holnap a miénk lesz. Fáradt vagy – pihenjél, Szomjazol kortyolj vizet, Magányos vagy, koccints aTovább…

Robert Burns: Szívem a Felföldé Felföld, áldjon Isten, a szívemben égsz, itt bátrak születnek, a skót oly merész; Akármerre jártam, sors bárhogy forog, Hegy-völgyedet Felföld, szeretni fogom. A szívem az nincs itt, a síkon időz, A szívem vadászik, mert dús ott az őz, mert dús ott a s z aTovább…

Vissza ne nézz! Volt már úgy, hogy visszamentél oda, hol valaha rég az időd kinyílt, hol minden tavasz hajadba fonta a buja ívbe rád hulló idillt? Hol úgy ringatott ölében anyád, mint a jó szagú szénát a szekér. Ugye, ma mindened odaadnád a múlt kapuján átlépett percért? Jaj, ne tedd.Tovább…

                                                    Feleségemnek Arany délutánba csukva az emlék. Szemed gyöngybe simított fény, könnyű lábbal siklasz az ösvényen, az idő sebhelyei közt. Alig-létezés a hely, apró temető az üvegsima ragyogásban, a kápolna előtt habozol kicsit, izzó árnyék suttog, ahogy belépsz. Csorba keresztelőmedence repeszti önmagát s a szentek az oltáron már mindent megbocsátanak.Tovább…

1. Az emlékezés körmei sebet hasítanak, egy véletlenül kiejtett szó hirtelen éltre kelt egy csillapíthatatlan éhes napot. Egy gyűrött fénykép kinyit egy csapóajtót, s mutat egy megkínzott arcot. Egy régi, megviselt noteszlap marokra fog egy fájdalmas emléket. A szereplők feltámadnak, a szemünkbe néznek, mintha a régmúlt évek teremnének újra itt,Tovább…

HANGSÚLYOK Félreérthető szavak, a vad érzelmekkel; nagyon sokáig,fájón a füledben csengenek féligazságok érdesen kérges zűrzavarában a rendedért, azonnal halk csendre intenek számolj el kilencig,ahogy szokták a bölcsek,ha már úgyis megöregszenek véget vetve a hang zavarának, osztják békévé, a még osztható a súlyos decibeleket * BÍRNI KELL Van amikor elég egyTovább…

GINSBERG NE ÜVÖLTS szútra kockáidról a pontok már rég lekoptak de te még mindig megszállottan morzsolgatod a csont sorsvetődet az idő alpakka markába helyezted tökeidet hadd szorongassa s ha összekoccannak mint repedt harangok orákulumi csendben már azt hiszed hogy az angyalok is maszturbálnak zakatolsz mint korom-ittas gőzmozdony végighugyozva ismeretlen utakTovább…