átkozd meg Istent és dögölj meg igaza volt annak a nőnek én ugyan nem bizonygatom hogy a törvények szerint éltem vakargatom sebeimet valami cserépdarabokkal szerettem a macskáimat és nem tettem próbára őket átkozott nap a születésem napja fogantatásom napja a sötétség mert nem zárta be előttem a méhet csak azTovább…

átkozd meg Istent és dögölj meg igaza volt annak a nőnek én ugyan nem bizonygatom hogy a törvények szerint éltem vakargatom sebeimet valami cserépdarabokkal szerettem a macskáimat és nem tettem próbára őket átkozott nap a születésem napja fogantatásom napja a sötétség mert nem zárta be előttem a méhet csak azTovább…

megőszülünk vagy sem kinek mi jut terápiás kutya rántott leves dédunokák Corvin-lánc orrtörés demencia szőlőskert alsó rakpart laudáció beton csontritkulás ráncfelvarrás defenzív taktika porckorongsérv skype előléptetés kocsmai sakk tartós munkaviszony ízületi gyulladás búcsúkoncert emléknarratívák patkánylyukak szakadt plakátok sztóma dokumentum diabetes dialízis diadalív pálinkafőzés szelektív kuka hüvelyprolapszus másodállás zöldhályog gödör részvényosztalékTovább…

zöld küllő repült át az út felett hideg a május reggel még fagyott mérsékelt szél a fények élesek a cseresznyék zöldek de már nagyok öregszik az idő várat a nyár szeszélyes rosszkedvű és feledékeny kacskaringózik tántorogva jár nem törődik kiélt környezetével a rigó csőrében valami féreg a kismacska anyja nélkülTovább…

Az istenség jön, amikor akar. Hívni vagy elküldeni nem lehet. Feketébe vonja a zivatar az alacsonyra leszállt, szűk eget. Megtorpan szándék és emlékezet, a szem kialszik, száraz ág a kar. Az agyagedény fénnyel megtelik. Az átlátszatlan cserépfal sugároz. A létezés riadtan közelít önnön fel-felvillámló centrumához. Valami transzcendens. A szédület. JelentőségeTovább…

Árulhatsz búcsúcédulát, tilthatsz-engedhetsz, hogy vasárnap kinyisson üzlet, áruház, monopóliumot csinálhatsz dohányra, nemzeti barnára festve az ajtót, háziszesznek főzését sűrűn propagálva: végül a férgek csak megesznek. Lenyúlhatod a nyugdíjkasszát, fércelhetsz saját alaptörvényt, hogy konyhád falára akasszák Rembrandtot, s bankszámládra öntsék a rendkívüli-helyzet-költség- vetési pénzt, kastélyt szerezhetsz. kisvasutat, az állam földjét: végülTovább…

Ritkán meséltem történeteket. Inkább a jelenségek és a tárgyak, ahogy saját megnőtt terükben állnak, kivilágosítva maguk felett, maguk körül valami glóriát, valami gyöngéden bizsergető, túlédes vonzást, amely egyre nő, amikor a figyelem át- meg áttapintja hűvös felületüket, amíg egyszer valami szédület, valami önmagam-felett-vagyok érzése jár át, és a sejtmagok energiájaTovább…

Miben bíztok, kis borzas tollú cinkék a szentjánoskenyér-bokor vékonyka ágai között matatva? Fészket raktok vagy csak magot kerestek? Most ketten vagytok. Így talán könnyebb kibírni a szelet, amely fázósan bújik szárnyatok, tollaitok alá, a puszta bőrt megborzolva, karmolva, tépve-marva. Csivegésetek biztat és melegebb napról álmodik, vagy csak a mozgást sürgeti,Tovább…

az álomra a halálom a rím az angyal felakasztotta magát pengnek a szélben jádeholdjaim a holdkő nővér és ónix barát a csengő-bongó kristály megreped a fájdalom alácsorog a fán a pókhálón jégcseppek lengenek lehet ma éjjel meghalok talán vagy nem vagy csak úgy a kettő között az ágakon a jégruhaTovább…

Csak sós szemét. Emberalkotta rossz. Nyoma se az égi világítóknak. Itthagyták a pártatlan csillagok a füst alatt a temetetlen holtat. Vagy félholtat? Még rág a fájdalom, belehasít a fagyott végtagokba, áram üt át dermedt axonokon, talán felérez még némelyik pontja. Összekucorodik a tehetetlen, önmocskában, -bűzében vacogó, csontigseb város a fojtóTovább…