ennyi marad mennyi marad ünnep után gyűrkedarab tél idején barna levél dér lepi be viszi a szél * a glicerin salétromsav-észtere színtelen viszkózus folyadék termikusan labilis 180-205 °C hőmérsékleten spontán felrobban robbanáskor oxigén is felszabadul ütésérzékenysége miatt sokáig nem alkalmazták a gyakorlatban 1864-ben Alfred Nobel indította meg az első gyártóüzemetTovább…
Köz-érzet valami kivonulás-féle szégyenből reménytelenségből ébren-nem-létbe vagy nem-létbe nem elefántcsont legfeljebb föld nem vagyok résztvevője annak amit ellenemre csinálnak mért kell patkányfészek-hatalmak országos trágyájában járjak én hát kiáltok és sikoltok ne bántsd a magyart mindhiába önvére hozza a balsorsot önfia dönti rabigába hol zsarnokság van zsarnokság van aki szól magábanTovább…
A belső tenger Van, mikor csak befelé lát az ember. Az általános rútság megvakítja. A tülekedő rossz förtelme, mint a sötétség-ragacs, úgy ül meg a szemben. A lélek ott gubbaszt csak tehetetlen, karjaival magát összeszorítva, gombócba gyűri néma görcse-kínja, hínárcsomóként hányveti a tenger. A belső tenger. Mennyi maradékot, holt emlékképet,Tovább…
Már végleg téged hordlak a szememben, Mióta abszurd angyalként előttem Ezen a foszló, végtelen napon Megjelentél, hogy – ma már jól tudom – Kiments a végső némaságból engem. Hurcolnak hullámos vizek, Énünkből kék forrás ered; Ki tudja, milyen part a szerelem? Én nem gyújtogató szemed, Nem is bronzszobor testedet: HomlokodonTovább…
Provanszál lovag búcsúja kedvesétől Hiszen ajándék volt, s én köszönöm. Nem zúgolódó szívvel indulok: Láttam hőségben reszkető napot, És ebbe a végső számkivetésbe Elkísér a két szemed édessége, Ahogy a vigasztaló, gyönge hold Elkíséri az úton baktatót Emlékeztetve a nap melegére: Velem marad az egyszer volt öröm Ezen a szélső,Tovább…
A kapu Így állunk némán, bronzba öntve, Annak a kapunak két oldalán. Opálos ég fekszik a csöndre, A homokon lustán kúszik a láng. Tudjuk, érezzük mind a ketten. Üvegesen vibrál a levegő. A fény mindegyre élesebben Rajzolja vázunk vonalát elő. Kétfelől feszítve az íven. Végtelen messze sólyom árnya ing. ÁllunkTovább…
Álmaim-rakta házad az utca végén ott a part játék eres finom kezed pereg a szikkadó homok képzelet és emlékezet az álom érdes kövei zárt spaletták szívem fele hullámok mosták arcomat az idő ráncos fövenye a vízbe lassan gázolok maradék fény fel-feldereng az ég alján kék csillogás vállamon gyűrűzik a csendTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.