Émi egy hideg téli napon született, a huszadik század közepe táján. A kislány akarva, vagy akaratlanul, de hamarabb érkezett a napsütötte világba, mint azt szülei várták. A pici valóban pici volt, alig két és fél kilogramm. A koraszülöttek többségét már ekkor is inkubátorba helyezték. Nem volt ez másként Émivel sem.Tovább…

Róbert jól menő ügyvéd, egy jól menő cégnél. Magas, sportos testalkatú, sármos, az az igazi döglenek utána… Sosem volt baj a kínálattal, mindig volt választási lehetőség bőven, a lányok éppen csak sorba nem álltak… Az egyetem után még pár évig kereste az igazit. Nem volt könnyű megtalálni, hiszen olyan ez,Tovább…

Erika bájos, kedves kislány volt. Igazi lány. Mindig a csodát várta. (Kellett is volna az a csoda nagyon.) Szülei nem éltek szépen. Nagy volt a szegénység. Nem jutott szép, finom kelmékre. Az apa a családban nem találta helyét. Mindig úton volt. Sokszor éjjel ért haza, vagy akkor sem. Ki-kimaradozott. AzTovább…

Nehéz gyerekkorra emlékszem. Mindig csak a szegénység, a nincstelenség. Szükséglakás. Hozzánk jobb volt, ha nem jött senki. Anya is én is szégyellettük, hogy hol lakunk. Oly sokszor éreztem, magányos vagyok. Annyiszor voltam egyedül, mikor nem kellett volna egyedül lenni. Kisiskolás lehettem, mikor egyszer megbetegedtem. Orvoshoz kellett menni, de anya nemTovább…

Júlia a hatvanas évek végén született egy fővároshoz közeli kisfaluban. Szülei munkásemberek voltak. Szegény családból jöttek. Gyakori volt ebben az időben a szegénység arra felé. Szinte nincstelenül házasodtak össze a fiatalok. Szerelemből. Így volt ez Júlia szülei esetében is. Szépek voltak, fiatalok, egészségesek, edzettek a nincstől. A házasságkötés után épültTovább…

Ismeretlen család költözött tavasz elején a szomszédunkba. A kertet régóta nem gondozták, a növények egy része csak nőt buján, sok pedig az évek alatt elszáradt, kipusztult. Az egykor szép formás cserjék, fák zabolátlanul hódították meg a kis gyalogösvényt, ami a házból a kertbe vezetetett. Az új lakók eleine nem foglalkoztakTovább…