On:
In: Szépirodalom, Vers

Kőhíd Nem Kell híd, Parttalan Szerelmünk. Kő Szívek a mélyben.   Kis hídon Kis Hídon, Ha volna Remény, veled Mennék. Álmodom.   Hegyibeszéd Ó Úrunk Ha Beszéd Helyett tennénk, Kedvedre lennénk.   Szélviharban Vad Szélben Melletted Álltam. Hitem… Te törtél ketté.   Fényjáték Fény Nélkül Nincs árnyék. A fényjáték RöpkeTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Stamika a halhatatlanság égi csarnokába költözött… „Tizenhét év Stamihűség” Ajándék voltam, egy kicsi lánynak. Két kis rosszcsont nőttünk együtt, Babakutya és a kisgazdi. A cipőipart fellendítettem életem első néhány évében. Új papucsok, szandálok, cipők pár nélkül maradtak. Jó mélyre ástam, sosem lettek meg. Aztán, ahogy teltek az évek, nem bajlódtamTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Reggeli morcosság helyett, mosolyogj a tükrödre. Nyári reggel a rutin mellett, halld meg a madárcsicsergést. Mielőtt kidobnád, gondold végig, kinek lenne hasznos. A sok tárgy csak porfogó, az otthonod nem múzeum, szelektálj. Lefekvéskor a telefon is pihenjen, értékeld a napod, imádkozz. Egy fáradt nap után, hívd fel az édesanyádat. DöntésTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Helga pletykákból értesült férje viselt dolgairól. Egy ideig nem igazán foglalkozott a mendemondákkal. Elhessegette a rossz gondolatokat. Faluszája, hárított. Azt persze tudta, hogy férje nem az a hűséges típus. Sokáig nem ért rá ezzel a kérdéssel foglalkozni. Két gyerek, az egyik egészen kicsi, a főiskola, Tomi hazugságai, mind-mind elterelték figyelmét.Tovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Zsófia új munkahelyet keresett. Nem sokat gondolkodott a váltáson. Jött egy váratlan lehetőség. Egy ismerőse ajánlotta a jól menő céget. Azon kapta magát, hogy máris interjún van. Két körös volt a megmérettetés. A HR-esnek tetszett a fiatal, kedves, értelmes lány. Az írásbeli tesztje száz százalékos lett. Ilyennel mostanában nem isTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

A hosszú se veled, se nélküled kapcsolat végül mindig véget ér? Talán igen, talán nem… Vagy nem idejében ér véget. Tovább tart a kelleténél, mert a remény, hogy jobb lesz, viszi tovább. Aztán mégis mindenkinek elég. És még sincs vége… Vége van, és ismét újra kezdődik. De minek… Egy időTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Kilenc év házasság után Hanna úgy döntött, elég. Sokáig ízlelgette azt a furcsa mondatot: elvált asszonynak lenni nem könnyű. Anyja is elvált. A mama mindent megtett volna annak érdekében, hogy lányát megóvja ettől a bélyegtől. Ha a lánya panaszkodott, mindig hozzátette: Kislányom, falun élünk. Hanna mégis beállt a sorba. EgyTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Az ezerkilencszáznegyvenes évek végén járunk. A történet főszereplője, Gyuri. Egy szegény, de dolgos családba született második gyerekként. Az első szülött leány hamar angyalka lett. A szomorú eset után érkezett még öt gyermek. A hatodikat, a legkisebb fiút az édesanyja elajándékozta a húgának, mert neki nem született sajátja. Matriarchális család voltTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Reggel hét óra. A külvárosi iskola tantermei még üresek, a 10. b. osztályba elsőnek Karesz érkezett. Ma hosszú nap, tanítás után focimeccse lesz. Tornazsákját ledobta a pad mellé. A beszűrődő reggeli napfényben látta a porszemcsék táncát. Porvirág, gondolta. Tulipánalakot vélt felfedezni a bekukucskáló napsugarak és a porparányok egyvelegében. Miért pontTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

(És-ek és de-k sokasága…) „Megbocsájtottam a megbocsájthatatlant.” Elengedtem az elengedhetetlent… Próbálom minden nap kisebb-nagyobb sikerrel megbocsájtani a megbocsájthatatlant. Próbálom pótolni a nélkülözhetetleneket, de ez nem könnyű, és nem is sikerül mindig, mert a nélkülözhetetlenek, attól nélkülözhetetlenek, hogy nincs helyettük más. „Sokszor cselekedtem indulatból.” Mára már egyre kevesebbszer cselekszem indulatból, hirtelen,Tovább…