Anyám egy magazinban látja meg a gyereket. Húsos, tömpe nagyujjával simogatni kezdi a gyűrött papírt, sutyorog is magának valamit. Elém löki az újságot, három év körüli, túlretusált kislány bámul bele a semmibe. Aranyszín loknijai csigákban omlanak a vállára, gombszemében a vaku fényfoltja lebeg. Harapom az almát, kifröccsen a leve, könnyűTovább…
Földig húz a télikabát gombja Beleroskad a gerinc utolsó csontja minden lépésnél csigolya roppan, a közé szorult fagy nem moccan. Várom a tavaszt, hogy szerethesselek. Reszket az ízület a csonton, összekoccan a velő folyton, két tekervény egymásba szalad, fejbe veri az élet, mégis esztelen marad. Várom a tavaszt, hogy szerethesselek.Tovább…
„- Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság! Ne légy más, mint az Igazságos Úr. Több kalászt adj, de azért el ne vedd a Rózsát. Vagy ne maradj vén Kozmosz-palotádba, Gyere ki, nézd meg – szolgád mit csinál? Ronggyá nem mosná élet-subád ember Átka. S Neked könnyű vón a tövistTovább…
[KARANTÉN VERS] 2020. március 15-én Úgy van, ami nincsen, fut a hátgerincen, felsajdul legbelül, soha nem teljesül, nem enged el mégse a test törekvése, a köreit rója, a köreit rója, nincs megmondhatója. Ahogy tárul a mély, egyre több szenvedély, s mint fohász az eget, megtartja képzeted, s el is képzelheted:Tovább…
Szállj! Szállj!, mondta a versének a költő, egy szeles márciusi estén, botorul, részegen, boldog-keservesen, mielőtt még kitagadta volna szegényt a nagy Összegyűjtött Versekből, ahol éretlen zsengéknek nincs helye. Száll csak! Szállj! De hova menjen, hova szálljon egy zsenge? Csavarog fel-alá, nem szálldos, csak botorkál. Igazoltatják. Előállítják. Levetkőztetik. Megmotozzák. A térdszalagjaitTovább…
Az éhezőnek ajkai hiába mozognak, nyelvét hiába morzsolja fogaihoz, csalja üres száját képzelt eledellel, hiába hiszi lakomán vesz részt, legfeljebb a híg levegőt harapdálhatja; mikor elillan belőle a vágyálom, és élettelen teste mély sóhajjal ébred, mikor a nappalra nyitja mohó szemét, azon nyomban a türelmetlen éhség szállja meg, hiába nyeldesiTovább…
Dajkaság Már érlelődik bennem a tavasz, de fellelhető még a tétlenség is, nem más ez, mint készülődés, próba, ráébredni alvó önvalómra. Ébredés – A csönd fodraiban – Csak élünk régóta a félholt mában, végtelen hosszú, elmélyült hallgatásban, de néha, mintha a sejtelmes, zajtalan éjben lassan kigyúlnának a fények aTovább…
„A dementorok a legvisszataszítóbb lények közé tartoznak, akiket valaha a hátán hordott a Föld. Amerre járnak, kiszívják a levegőből a békét, a reményt és a boldogságot. Még a muglik [varázstalanok] is megérzik őket, pedig számukra láthatatlanok. Ha túl közel mész egy dementorhoz, kiszippant belőled minden kellemes érzést, minden boldog emléket.Tovább…
Erika bájos, kedves kislány volt. Igazi lány. Mindig a csodát várta. (Kellett is volna az a csoda nagyon.) Szülei nem éltek szépen. Nagy volt a szegénység. Nem jutott szép, finom kelmékre. Az apa a családban nem találta helyét. Mindig úton volt. Sokszor éjjel ért haza, vagy akkor sem. Ki-kimaradozott. AzTovább…
Itt mindenki csak döf és sose hátrál. Szarv ki szarv! Szúrj csak! Ne veszíts sosem! Ki gondolkodik, az meg, mint a nádszál: kételkedik. És ez is győzelem. A másik embert nézd, és ne az eszmét, mit lobogtatnak „néked és nekem”: bikának posztót, mielőtt ledöfnék. A részvét fontos, nem a győzelem.Tovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.