(mert) gyermekként megálmodott vágyálmaid hamvába hullt reményeinek fejfája mellett el nem sírt könnyeidet fásult beletörődéssel is képtelenség visszatartani oly sok megpróbáltatás után (mert) hangtalan az éj az elefántcsont tornyok végtelen árnyékában feszülő csendben várva a harmóniára hogy ne zavarja magányod messzi utakra készülő meghitt imáit (mert) semmilyen hangszeren nem hallhatodTovább…
Mély kútja a múltnak sötét visszhang. Nem visz előre. Még fájón zeng, lelkem mélyén neved kopott visszhangja. Hab fehér felhőkben páracseppek esőt játszanak. A tacskó fekete gombszemével kérdez: mikor jössz? Az írók azt érzik, mint mi, csak ők le tudják írni.Tovább…
várjam, hogy várod hogy menjek? várjam, hogy várod hogy gyere? várjam, hogy a távolság várának falai leomlanak az egykedvű időben? bontsam a távolságfalat tíz körmömmel? vagy várjam, hogy a szívemből eredő artéria lüktetve áttöri a földet, és kapillárisaidba kapcsolódva veled legyek? várjam, hogy várom jöttöd? várjak, míg elmúlik hogy várlak?Tovább…
Nem hihetem pedig muszáj lesz nincs bölcsesség más csak az enyém lezárja a szemem és ahogy én vettem őt, megítél. Tovább…
Hank túl a hegedűszón a húrok játsszák a dallamot s az égből szóló hang sok áttételen keresztül a skid row koszorús poétájával azt üzente: ne idegeskedj mind rendben van s törődj a rád sózottakkal a kipécézett pedig csak annyit nyögdécselt erre: hajrá… ajándok viszolygás nélkül lődörögni a betonrengeteg zöldTovább…
A líra-kurzus tanára: Petőcz András költő (Válogatás a 2022-es tavaszi szemeszter alkotásaiból.) Balizs Dániel: Európa kemény szélén Marko hős volt, keskeny arca Rémülettől rándult össze Rémülettől rándult össze Fegyverét a sárba rakta Lélegzet, dobbanás, csend Tivornya ez, szörnyű béke Küldj salátát még, Slobodan Küldj salátát még, Slobodan Horvátot vágunkTovább…
Ötven év, az hat gyerek, az négy unoka, tizenegyszer az élet, az két angyal, akik visszafordultak félúton, nem jutottak el a születés kapujáig, s most mégis velünk futnak, ahogy nemzedékről nemzedékre szállnak az Úr szívének gondolatai, s a lakásban és a kertben gyerekrajzok, homoksütik, kis figurák, gyurmabábuk, plüssök, minatűr életleletekTovább…
Nakadzsima Hideko (1936 –) Ha tavaszra vár, ha fázva fázik, a kő – rá se hederít! Ivai Kumie (1939 –) Monet képének halványlila színével várom a tavaszt Mizuhara Súósi (1892 –1981) Kicsi árvácska – nemes egyszerűséggel indul a tavasz Hoszomi Ajako (1907 –1997) Háziköntösben hétköznapi gondolat –Tovább…
Diletták (részlet) (non scolae sed vitae díszdoboz) Fölfut a vér nap nap után az emberi agyban, mint a borostyán a házak vakolatán, valamint az ablakban. Csak hogy a borostyán nem olyan piros, mint az emberi vér, de ha az őszbe belecsavarodik egyszer, zörög és ösztövér. Látszik a homlokzati agyvérzés, megTovább…
Narkisszosz és Harry Potter egymást nézegetik a tükörben kétfelől. Mióta tart ez így? Kezd kínos lenni a dolog. Egyet kell értenünk Jean Cocteau-val, bizony jobban tennék a tükrök, ha egy kicsit elgondolkodnának, mielőtt oly magától értető közönnyel másolnak le mindent, ami az útjukba akad. De semmi tapintat. Hübelebalázs módján készülTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.