Ott, az autók közt, arra jár az Isten. Igen, ő az. Az a szakállas, ott, kissé elrongyolt ruhában. Látod? A vállát görbén tartja, ezzel is jelezve, hogy megalázza magát. Kéreget, persze. Nincs hol laknia. Van egy titkos helye, egy szűk utca elhagyott szuterénlakása előtt. Oda vackolja be magát éjszakára,Tovább…
Az Isten szeretet. Úgy tudunk vele találkozni, ha találkozunk a szeretettel. Rokon, barát, testvér vagy bárki ismeretlen révén. És aki nem találkozik a szeretettel, mintha nem találkozott volna Istennel. Persze szeretetet adni úgy is lehet, ha valaki nem Isten nevében teszi, attól az még szeretet marad, a mélyén figyelmes szemTovább…
El kell menned hozzá a dolgaidért. Nehezen haladsz, mintha térdig érő vízben próbálnál meg futni, talán felolvadt az északi sark, vagy legalább az az egy tonna fagyasztott hering, amit az ünnepi vacsorára vettetek, de végül sosem ettetek meg együtt, mert egy idő után lelkiismeretfurdalása volt még a gondolattól is, hogyTovább…
Alkonyatok [Twilights] A sötét sötétséget még csak tudjuk kezelni, de a világos sötétség összezavar minket: a nemtudás homálya, a szürke latolgatás, a rejtett és elrejteni kívánt várakozás, a már nem nappal és a még nem éjszaka, a megbetegítő vakügetés, és a fantomok lassan ránk hulló színtelen üledéke. A csónakot megtöltőTovább…
Meglátod, rendben lesz minden. De addig még lehúzzák néhányszor a bőrödet és besózzák a húsodat. Aztán kiraknak a napra. Szemed csípni fogja hazugságaik füstje. Elbotlasz a széthagyott kacataikban. Minden rendben lesz egyszer. Igaz, addig még hordóban löknek le a hegyről. Törött csontjaidat gúlába rakják. A semmiből messzire jutsz. A mélybőlTovább…
Ha képeslapot kap a lélek, odatűzi egy szemmel jól látható helyre, a vitrinajtó, mint egy szép hajat, lágyan ringatja a tengert. Az ember is csak belül hullámoz, de külsőleg tükörsima, a rövidujjú kék ingéből nem igen látszik ki a szívizma. Pedig rövid az emberi ing és nagyon hosszú a szív,Tovább…
Mi meg… (a szabadság útjai) … egyszerű halandók, elvagyunk valahogy. Elmatat rajtunk az éjszaka, lemeztelenít és egymáshoz présel. Ha nem bírjuk tovább, fülünkbe forró fülolajat öntenek. Ha nem bírjuk tovább, úgy teszünk, mint aki tovább bírja. Ha nem bírjuk tovább, felesküszünk bárkire, és bárki felesküszik ránk. Előhívás Ugyanaz aTovább…
Óceán, rég láttuk egymást, nem tudom, hány ezred éve, nyelved alól a kavicsom kiveszem, hogy beszélj végre. Óceán, dobhártyád alatt a csigatestben gyöngy terem, s kontinensközi kábelek bugyognak sírást szüntelen. Óceán, rézpántos atlasz, csavargőzös, búvárnaszád, szabásminta útvonalak, Atlantisz és robinzonád. Óceán, palackba zárt dzsinn, Örvények, ámbrás alkonyok, Szigetkalózok, csontnyarak, Roncsok,Tovább…
Nádasdy Ádámnak Elég nehéz itt, azt hiszem, szeretni, bármit tehetünk, csak rosszul sül el, egymásnak nincsen megteremtve senki, kérdésre kérdés, meg sosem felel. Elég nehéz, a napok jönnek sorra, bár akad néha, aki megsegít, ki szorongásod egy-egy verssel oldja, ha nem tudsz élni-halni mégse itt. Elég, nehéz. Tápászkodsz, dőlsz,Tovább…
Minden sejtem a halottaké. Ha a sejtjeimet kifeszítenék, egy végeérhetetlen szólánc lennék óceántól óceánig: nyögések, sóhajok, parancsok, emlékek zagyva keveréke. Életvonal – szakadatlan és szörnyűséges. De enélkül nem tudnám befűzni a cipőmet. Nem látnék, nem fáznék, nem hallanék, és nem üzenhetnének a halottak senkinek. Ám van-e értelme milliószor látni aTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.