Isten és Ember Istenben az ember emberben az Isten kiben béke nincsen ki hibázni nem mer út porában szögek az út szélén árnyak ember hátán szárnyak a zsebében kövek… * DE (pressz(ió)) Csak a csönd vagy a hang a magány a harang hollóraj startra vár nincs galamb soha már nincsTovább…

(Petri Györgynek – koccintásként a túlvilágra) Ott rothadt az a bűzlő szocializmus (persze, ma már tudjuk, mindenki ellenálló volt), a kollektív amnézia beivódott a tapsos, felvonulós ünnepekbe, a törkölybe áztatott tudat paramétereit tekintve megszereztük az egy spiclire jutó alkoholisták világelsőségét – máig kitart ez a siker, tán mindkét esetben –,Tovább…

üvöltsetek, üvöltsetek helyettem is, én nem tudok hiába fáj, üvöltsetek, quo vadis? mert lépteimtől megsárgul a táj, üvöltsetek hét napból hatot, egy maradjon az Úrnak, üvöltsétek túl a vonatot, ha mögöttem sanda fényei gyúlnak, üvöltsetek, mikor faágat keres szemem, ne legyen bokám harang a szélben, vagy ha szomorúan csüng leTovább…

Törtfény Valahogy belém bújtál. Poros polcokat törölve le a kulcsra zárt ajtók mögött. Bennem most nem a rend bujkál, a magány, s tán a féltés pöröl vele, minden sötét, a fény törött. Minden sötét, a fény törött poharak üvegfalán szalad, csak az ürességet világítva meg. Szemeim körül, mint gabonakörök, egyreTovább…

Égből kapod jegyed az élet cirkuszába, lehetsz olykor te is manézsok királya, állva ünnepel majd, s tapsol a közönség, boldogan meghajolsz, tiéd a dicsőség. Sokszor piros orrot ragasztasz magadnak, könnyed mögül lesed, mások hogy kacagnak, csetlesz-botlasz bénán, látod, ez kell nekik, saját gyarlóságuk rögtön elfeledik. Állatidomár jön, lehetsz az oroszlán,Tovább…

Cseresznyefa  virága, színe, illata, kimonó selyme tapintása, szénfekete hajad omlása, mikor este fésülöd hajad. Japán tenger zúgása, párája, vihara, kikötő zsongása, japánok s  idegenek piaci zsivaja, új idők  fülembe szűrődő nyelve, hadarása. Alázat közé beszűrődő nyugat  a kelet világában. Vonz a fehér bőr és a mindent megadó szolgai alázat. GésánakTovább…

Életet mondok, vagy halált. A feltámadást kihagyom a sorból, bűneim hosszú listáját se mondom, mert büntetésemet magamban hordom. Reggelenként arra ébredek,hogy szaporodtak a bűn-jelek, hogy lelkem 64 éve már, hogy nem hófehér. De bűnöm minden jósággal felér, mert ember vagyok. Aki nem lehet bűntelen, mondják. Egy ősöm tiltott almát szakítottTovább…

Kiindulópont – Megszakadt vonalak folytonosságát adja a létünk ( ) kis kattogás onnét át a halálból hogy még élünk… – * – A föld terében az állandó mozgás változás adja a létezést ( ) mozdulatlan csak vágyott állapotaiban maradsz vagy kívüle… – * – Én is ma mit csináltam?: tengernyiTovább…

narancsfényű utcáktól megrontott jöjj teliholdcsapáson bolygó idegen éjruhám lilában-kékben ázott ágyamon keresztbefeküdni látni fejtetőn velem a világot jöjj őrülten forogni fehérből-zöldbe oldódni zöldből-vörösbe vörösből-fénybe fényből-vérbe békét ne keress nálam földnyi szerelmet őrültet féltőt rikítót fényeset gyötrőt teliholdcsapáson bolygó idegen éjruhám lilában-kékben ázott megtalálsz… *Első közlésTovább…

Nem ültették, de szaporult ezerszám, az utak mentén, lassú kertek alján, szétterült-borult, mint egy fehér sátor, a május benne virágzott magától, és mint aki két, három hétre ráér, úgy virulázott szét a virágtányér, a friss levegőt összebabonázta, a csöppnyi szirmok szerte fújt varázsa, rákiabált az arra baktatóra, az illatát aTovább…