Fohász A tombolás után csönd nyugalmától ments meg engem, Uram! Hogy magam baját tovább ne osszam, segíts meg engem, Uram! Hogy selejtes sejtjeim békéjét ne rontásban találjam, segíts meg engem, Uram! Hogy fuldokló dühöm hurokká másnak ne tágítsam, segíts meg engem, Uram! A tombolás utáni csönd nyugalmától ments meg engem,Tovább…
Hajnalban harmatban lépdel az én tündérléptű szép Anyám Lába nyomát mielőtt újra felágaskodnának sóhajtva őrzik alázattal meghajló füvek Én még éjnyállal a számban visszaszenderülök belészelídülök a langyos ágyba az istentiszteletre készülődés hangulatába Ma Úrvacsora is lesz szól felém halkan de már sietve viszik léptei Én látom ahogy átszellemült arccal aTovább…
Üres Üres a keresztfa csend van mindenütt kiadó egy deszka a magány szíven üt elfehérült szánkon tátott döbbenet árva parolánkon lyukas tenyered üres a keresztfa hiányzol nagyon lecsöpögő gyertya hűl az asztalon kakasszólamokra jön a virradat üres a keresztfa próbáld ki magad * Portré (anyám fiatal arcképe alá) Látom aztTovább…
kollázs Birtalan Ferenc verseiből halálhírére és ágy se kell se szép halál ha balladát kérsz hát balladát üres az ég a harang tátog nem válaszol a csend nincsenek akik meséljenek jaj mi lesz veled mi lesz veled gennyedő romló sorsunk ellen betakarózunk a csendbe visszavágták az angyal szárnyait az időmTovább…
Oldalirányból nyúltam felé, hagyta, hogy lassan megérintsem, nem morgott rám, nem harapott meg, csak nézett szelíden az Isten. Rég kirakhatták, nagyon fázott, közömbösek az emberek, mindig lesz félrenézni száz ok, száz érv, hogy ne segítsenek. Milyen kicsi lett, szinte öntudatlan. Sokat szenvedett. Csont és bőr. Remeg. Ő volt az erősTovább…
tavaszi áradó fák öle ringat madárhang trilláz színorgiája érzelmet szitál csendben araszol bennem a remény vágyakat borzol a belső zeném hajamba kócol májusi szellő napsugár izzik benne az erő nárcisz és jázmin illata kábít orgona liláz fehére csábít színekbe pompáz erdő és mező élményt ad minden fénybe merülő * mintTovább…
Kétarcú szavak Ha akarom csalódás, hogy minden magam elé tolt szó büszke pajzsodról lepereg. Ha akarom vallomás, hogy bölcsnek tűnő kételyekkel megsebeztem a lelkedet. Nem kell még pont, nincs még vége. Kezdet és vég szavak nélkül folytathatjuk az életet! * Álmomban Anyám emléke ölelt körül árnyéka nem volt, csak ragyogott.Tovább…
Holnaptalanul élek a múltban soha nem fogom megtalálni a helyem jelen vagyok, mint elkövetkezendő emlékek és várom, hogy újra legyél… * Úgy halok meg, ahogy születtem. Öntudatlan és tehetetlen. Mezítelenül, ordibálva, akaratlanul és hiába. Szerettél? Kár! Mondhattad volna… S hallgattam volna naponta. Szerettelek? Á! Csak hazudtam… Mindenkit szerettem titokban. DeTovább…
attól hogy a május gyilkos és belevirágzik szívedbe nem vagy soha egyedül viking külsejű angyalok tartják a föld ős oszlopait talpaid alatt bár a hegyek még föléd nőnek s lábaik a puszta rojtos szőnyegén kiáltásod mint millió madár fölreppen és utazik a kék színű ólomüvegen hol betekint az Öregkorú ésTovább…
Jól emlékszem még gyermekkorom rettenetére, mely akkor fogott el, ha áttetsző fehér bőrömet szemléltem. A bőrt, amelyen látszólag szeszélyesen kanyargó, tekergő kék erek hálózata ütött át, s én elképzeltem, ahogy ezek a kék érkígyók életre kelnek egy napon, és ami addig bent kígyózott a vékony bőr alatt kézfejemen, majd mindTovább…