Kis sarki üzlet a körúton. Zárt ajtó mellett is nagy az alapzaj, az ablakok megremegnek az elrobogó villamosok zakatolása közepette. Egy középkorú, jól szituált úr lép be az ajtón, olyan bankárféle lehet. A távolban alig kivehetően csilingelés hallatszik. Néhány tekintet felcsillan a bolt sorai között – különleges hely ez, hisz’Tovább…
A tél december elején hóförgeteggel érkezett. A növényeim szinte hallhatóan dideregtek az erkélyen, a nehéz virágládákat derékfájósan húzgáltam be a fűtött szobába. Lassan teltek a napok. A macska néha lemerészkedett a meleg radiátorról, evett pár falatot, aztán gyorsan vissza is ugrott. Döbbenten figyelte minden reggel, ahogy öltözködöm. Szemében kérdőjelek sokasága:Tovább…
Azt mesélik, hogy a város még az ősidőkben épült az Égígérő hegy tövében. Azt is mesélik, hogy a hegy felhőkben rejtőző csúcsain állt egy másik város is – Égszínbérc – ahol angyalok éltek, akik minden évben egyszer meglátogatták a lenti várost. Az emberek ezt a napot várták a legjobban, mertTovább…
Nem volt szüksége vekkerre ahhoz, hogy öt órakor felébredjen, mert a szoba-konyhát fűtő sparheltben ekkor már csak az este dugig rakott tüzelőfa zsarátnoka pislákolt, meleget már nem adott. Épp ennyi volt a fűtő-főző tűzhely kapacitása. A hideg ébresztette fel. Igaz most még az sem kellett hozzá, mert jó ideje csakTovább…
Hűvösen fújt a szél. Nem volt dermesztő hideg, de párás, nyirkos volt a levegő. Fáztam. Mindig fázom, ha félek valamitől. A postást vártuk a hírekkel. Nálunk a faluban ő a tudás hordozója. Az internetet, tévét betiltották. Újságok sincsenek. Csak a postás. Megérkezett. – Kijött az új rendelet. – mondta komolyanTovább…
Az ünnepvárás bizsergető izgalma töltötte meg a lakást. Az ajtóban állt és csendes mosollyal nézett végig szerettein. Hatéves forma, szöszke kislány kuporgott az asztal előtt, nyelvét kidugva igazgatta sorba az asztalra szórt karácsonyfadíszeket, alaposan megválogatva, melyiket is adja következőként a fát díszítő férfi kezébe. – Apa, nézd, most ez azTovább…
Jan Tilfeldig időtlenségbe vesző percek óta álldigált a gépterem mosdójában azon a végzetes napon, és nem csinált semmit. Tekintete lecövekelt az évezredes kosztól félvak tükör egyszerű lécrámáján, pontosan ott, ahol a valóságot és a tükörképet elválasztó hajszálvékony képzeletbeli vonalat sejtette, és zsibbadtan megadta magát az érzéseinek. Ha a keretre koncentrált,Tovább…
Felnőttkorában az ember bőre már jól zár, nem tud kibújni belőle. Színezheti, festheti, tetováltathatja, de belülről ugyanaz marad. Itt ülsz a konyhai asztalnál, több mint egy órája, indulásra készen. A bőröndöt már ötször átnézted, minden szobában ellenőrizted a villanyt és az ablakokat. Megállapítod a tízedik alkalommal is, hogy a pénzTovább…
Egy csipkebogyós októbervégi éjszakán – amikor az ezüstös holdfényben földre hulló száraz falevelek mind más és más hangot adnak az itt-ott már kopottas pázsiton, s a kihalt domboldalon a záróra előtti végső búcsúzásról álmodnak a padokon alvó hajléktalanok –, találkozott egymással Merlin (a vaksin és süketen bolyongó varázsló) és Amrita,Tovább…
Gyengén süt a nap. A bokrok, amik az óvoda utcafronti kerítése mentén sorakoznak, még leveleiken egyensúlyozzák a reggeli harmatcseppeket. Az udvarra nyíló ajtó mögött egyre erősödik a kitörni készülők zsibongása. Aztán mozdul a kilincs, és a gyerekek, akár a József Attila versben: kipörögnek a napvilágra. – Ne szaladj a lépcsőn!Tovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.