Ha látlak téged,
van még bizalmam a jóban,
és tanulok hinni derűsebb napokban. (Kassai Franciska: Kapaszkodó)
Magamba menekülve élek,
sötét erdő bennem a lélek,
komor, dantei rengeteg már,
ahol az éj homálya regnál.
Vergilius nem jön. Levitték
az alvilágba Beatricét
a mennyre rátörő hatalmak.
Az angyalok száműzve vannak,
én meg rejtőzöm, hogy a három
vadállat nehogy rámtaláljon.
De csitt! A belső éjszakát
segélykiáltás hatja át!
Még nem! Még nem adhatom én föl!
Egy angyalt felhozok a mélyből,
hogy legyen bizalma a jóban,
hogy higgyen derűsebb napokban.
Válhat vénség is Orfeusszá,
ha öntüze pernyéje hull rá
s főnixmadárként újraéled
lángjában viselős tüzének.
Kapaszkodunk: az angyal és én,
küszködve sorsunk meredélyén,
most még csak tétován remélve,
hogy végül feljutunk a fényre.
(2025)
Forrás: A Szerző
©Ursprung Zsuzsanna festőművész alkotása
BARANYI FERENC (írói álneve: Francesco del Sarto) (Pilis, 1937. január 24. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
A Magyar Írók Szövetségének 1963-tól 2006-ig volt tagja. 1988-tól a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának 1990-től 2014-ig volt elnöke. 1992-ben nyugalomba vonult.
A Művészet Barátok Egyesületének 2001-től 2003-ig főtitkára volt. Rövid ideig a Szövetség az Európai Magyarországért szóvivője volt, valamint elnöke a Haladó Erők Fórumának.
Jelenleg is tagja (1994-től) a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, valamint (2002-től) a párizsi Académie Européenne des Scienses des Arts et des Lettres-nek.
1954-től publikál. Verseit csaknem valamennyi európai nyelvre lefordították, folyóiratokban, antológiákban jelentek meg, néhol önálló kötetekben is.
Élete, műveinek és műfordításainak terjedelmes listája itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Baranyi_Ferenc
„Sose tartoztam szekértáborokhoz, az irodalmi életben tehát nagyon hamar a senki földjén találtam magam. A közéletben viszont nyakig benne voltam »eleitől fogva«, a közösség volt az éltető közegem.” (Baranyi Ferenc)
„Baranyi a magyar Jevtusenko… Sikerének titka éppen haragvásaiban rejlik, hangvételének meggyőző erejében, okos szarkazmusában.” (Enrico Franco, 1964)
„Nem szertelenül csapkod, nem anarchista lázak tüzelik, hanem a forradalmár indulata fűti: felelősség és áldozatos küzdeni akarás.” (Pomogáts Béla, 1966)
„Aki verseit forgatja, annak ismeretlenül is társa, szinte barátja.” (Tarján Tamás, 1987)
„Baranyi költészete európai színvonalú. Mindenképpen a huszadik század második felének legjelentősebb magyar költői között foglal helyet.” (Giancarlo Vigorelli, 1993)
„Baranyi személyiségének legfőbb meghatározó jegye a hűség mindahhoz, amit értéknek gondol: világnézethez, barátokhoz, szerelmekhez. Számomra Baranyi Ferenc neve egyet jelent a tisztességgel és a bátorsággal.”
(Szepes Erika, 1993)
„A Kossuth-díjas költőt társadalomkritikus költeményeinél és műfordítási remekléseinél is nagyobb mértékben szerelmes versei tették nemzedékének »hangjává«. rajongott »kultköltőjévé«, legkedvesebb lírikusává, a legnépszerűbb élő klasszikussá.” (Madarász Imre, 2009)
A vers első közlésként a Litera-Túra Művészeti Magazinban jelent meg: 2025. szeptember 10-én, Rencsisovszky Katalin Litera-Túra Művészeti Díjas vezető szerkesztő jóvoltából. Köszönet érte!