Lassan sárgulnak, majd elhullajtják
leveleiket a fák, amelyeket megannyi
versben megírtam, és amelyek oly sok
szép perccel ajándékoztak meg engem
egész évben! Szemlélődésem óráiban szinte
a szemem előtt bomlottak ki a rügyek,
született meg a dús levélrengeteg.
Már felkészülnek a télre a fák, én pedig
töltekezem a látvánnyal, az ezer színben
tündöklő, csodás őszi levelek színpompáját
megőrzi emlékezetem, száz fényképnél
is élesebben. Hiszen tudom, hamarosan
lehullanak a levelek, és csak a csupasz
ágak szomorú árvasága várja majd a
közelgő telet. Lelkemben az ősz veszi át
a forró nyári napok helyét, hullott avarban
gázolnak lábaim, míg megszokott sétámra
indulok a magas házak között.
2021-10-10