Hó-álmaim
És hó esett a tiszta víztükörre,
a pelyheket
nagy hullám kapta ölbe,
és vízzé vált a hó ott mindörökre.
Nem volt remény, hogy a hó megmaradjon
nem volt fehér
a táj, csupán a parton,
a víz szinén fehérlőn nem maradt nyom.
Ha jéggé fagysz, a rádhullt drága pelyhek
nem növelik,
csak terhelik a lelked,
és eltakarják szépségét szinednek.
Hó-álmaim örvényeidbe hullnak,
s örvényeid
havamtól gazdagulnak,
midőn ijesztő messzeségbe futnak.
Az életem csak benned folytatódhat,
ez sorsa rég
– ha vízre hullt – a hónak,
belédhalok, hogy éljek, mint futó hab.
Kergetőztek az örvények pörögve,
rohant az ár
a végtelen ködökbe
és hó esett az örvénylő gyönyörre.
(A „Túl az éjszakán” c. kötetből; 1969)
Utánad
A kapu szárnyait kitárja
s visszafogón ölel utánad,
ijedten ballonodba kapnak
a tüske-körmű bokorágak,
a semmi sűrű közepébe
– mint éhes vércse – csap kezem,
a hangom szaladgál előtted,
gáncsol, letérdel, sír: ne menj!
A kapu szárnya leng a szélben,
sarokvasai felsikoltnak,
lemondón visszahajló ága
ökölbe rándul a bokornak,
szégyenletében zsebbe bújna
kezem – zsákmánya megszökött,
hangom fáradtan ül a fűre
szaladó lépteid mögött.
Izzó sötét maradt belőled,
semmit-érintő ölelés, de
helyeden átfúj, jaj, a szél és
szétviszi formádat az éjbe!…
Elindulok az állomáshoz
s – őszi hidegtől járva át –
fázósan karolom helyetted
hiányodat: az éjszakát.
(A Villámok balladája c. kötetből; 1962)
A verseket a Szerző engedélyével tettük közzé.

Fotó: Baranyi Ferenc portréja / Veres Viktor fotográfiája
BARANYI FERENC (írói álneve: Francesco del Sarto) (Pilis, 1937. január 24. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
A Magyar Írók Szövetségének 1963-tól 2006-ig volt tagja. 1988-tól a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának 1990-től 2014-ig volt elnöke. 1992-ben nyugalomba vonult.
A Művészet Barátok Egyesületének 2001-től 2003-ig főtitkára volt. Rövid ideig a Szövetség az Európai Magyarországért szóvivője volt, valamint elnöke a Haladó Erők Fórumának.
Jelenleg is tagja (1994-től) a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, valamint (2002-től) a párizsi Académie Européenne des Scienses des Arts et des Lettres-nek.
1954-től publikál. Verseit csaknem valamennyi európai nyelvre lefordították, folyóiratokban, antológiákban jelentek meg, néhol önálló kötetekben is.