Tudtad, hogy ez is egy folyó? Kérdezted, és én nem válaszoltam, de éreztem, ahogy keresztülmegy rajtam, elhordja belőlem a könnyen mozdítható dolgokat, bizonytalan elhatározásokat, átmeneti érzéseket. Hamar megtalálta a legmélyebb medret, ami a mellkasom középpontjából vezet lefele, abból a pontból, ahol a betegséged előtt leggyakrabban értünk egymáshoz, és elképzeléseim szerintTovább…
Fénylik a hold a teraszon, akár a halott hal hasa, a baluszter babák között, mint tus dől át az éjszaka. Egy visszatérő remegés az ég bőrén végigszalad, az álom, a szélzsákba zárt, még csapkod és még tátogat. Gyors szemmozgások fázisa, repkény kúszik a számlapon, két mutató épp összeér, most vanTovább…
22. Két karod ma vár kígyó vonaglik bennem hull a tűzeső I am in your arms, a snake silde in my body – the rain of fire falls. 我の身に 蛇がのたうつ 抱擁を待ち Ga no mi ni hebi ga notaucu hódzsó o macsi 23. Nincsenek szavak acélkéz a szájakon torkon vasmarok WeTovább…
Határozat a Pécsi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség Grádics Imre csillésnek a Mecseki Szénbányák Zobák Bányaüzem II. szinti 3-as keresztvágat nyugati 8-as telepi alapvágatának gumihevederes szállítószalag ledobó csőrénél 1967. évi november hó 27-én 8 óra 12 perckor történt balesete ügyében. Levélszám: 2250/1967. Feladó: Pécsi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség, Pécs, József Attila utca 9.Tovább…
Halk és áldott irtózat-csillapítók, öklendve nyelt rafinált pirulák, velünk fekvő feslett cafka culák, görcsöt simítók, mérges, szende kígyók. Tünetet tüntető élni lazítók, félelmet altató csöndes buták; ti férceltek ránk hazugság ruhát, ti, élni nyelt könnyel tűrni tanítók. Veletek készül bennem tompa csönd, majdnem-bölcsesség, fontoló közöny; a halálfélelem kél s elköszön.Tovább…
– Írások az írásról – XXV., utolsó rész Abbahagyni az írást Tizenhárom éves voltam, amikor úgy döntöttem, hogy az írásnak szentelem az életemet. Tanulmányaimat mind hadrendbe állítottam, későbbi iskoláimat is ennek az elhatározásnak rendeltem alá. Aztán lett egy mesterem, aki hosszú éveken át közvetítette számomra az írói szemléletet.Tovább…
de nem így lett már a szájában szétestek a szavak. semmitmondó betűkként hulltak vissza a zavart homályba, a nyelv hátsó ízlelőbimbóit érintve, ahol a keserűség fintora tovább csócsálta a terméketlen foszlány gondolatot, mely majdnem megfogant és szárnyra kapott s talán fényes utat járhatott volna be további nagyszerű eszmék táptalajául szolgálva.Tovább…
sötétségeinkben ki gyújt lámpást, és ki jelzi pontosan a szövegből fölhangzó pátoszt? ki teszi ujját a tűzvédelmi szabályok legfontosabb sorára? elárulásainkban kik, milyen szimbólummal hallgatnak igazunkról? milyen radar-jelzőket küldenek megsegítésünkre, hogy földönfutókból a sikeresek zárt csoportjába emeljenek a szinonimák szárnyai? mai téma: a támpont. vagy tán pont, mint az űrbenTovább…
Régen… számolhatnám években akár, értelme nem sok maradt meg mára már; – ó, mennyi napot, számolatlan évet pocsékoltam rá, míg végül megérett – az akkor lázas, s mára hideggé lett át- és belátott értelem-ítélet. Számított, s ámított beleszületés, s harcoltam ellene, belátni nehéz mi késztetett felesleges harcra, – tükörből nézTovább…
Felhőbe hangzavarba burkolódzva bámulok egyre távolabb a tegnaptól tegnapelőttől hol szemcséimben még fölbukkanok jelentőségtelen szúró pillanatok át az úton felismerés eltűnő hátam a látkör görcsösen összpontosít az otthagyott helyiségben kik maradtak lesikló figyelem távozik a láb csattan az ajtó átengedem őket a tettnek magam mögött hagyom a történetet kék szemTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.