valaki az ablakban hagyott egy nedves törölközőt korábban esőcseppekkel flörtölt most halvány napsugarakkal előtte elnagyolt udvar egy valamikori hinta vörösre festett tartórúdja és az egykori gyerektorkokból feltörő mára félelemkeltővé vált felnőtt sikongatás amikor a legfelső szomszédot kitoloncolják korábban lopott holmikkal üzletelt az udvar úgy festett mint egy napfényes füvészkert aTovább…

Valaki felszögezett egy sötét sikátor ocsmány falára, modern Krisztus, mondanám, ám ennek képtelenségén még én is röhögök, csak a rozsdás szöget érzem tenyerem közepén, valamint azt, ahogyan a vasoxid bekerül a véráramba (sok minden mással együtt!) – a vérmérgezés garantált. Persze, ez csak eszetlen képzelgés, saját jelentőségem (kitörölhető!) bitekben ésTovább…

nekünk építettem magasba felszökő bércek védelmébe szemed kékjét másoló tágas ég alá a habarcs közé hulló könnyeimet kevertem nekünk emeltem magasra nevetéseinkből a házat most mérhetetlenül fáradt és öreg vagyok az üres házban nevetéseink visszhangjában bánat-viharok bömbölésének szünetében keresem könnyeim záporához eresznek a szempilládat amíg a szerelem újból fölemel valakiTovább…

Ha az embernek nincs kihez szólnia elalvás előtt, este, meg ébredés után reggelente, idővel megtanul azokkal a szeretteivel beszélgetni, akik már eltávoztak, odaát megtalálták egymást, és meglehet, éppen a még élők sorsa felett boronganak. Ha az embernek éveken át nincs kihez szólnia, beéri végül halott szerettei szavaival is. Hiszen odaTovább…

Keith Jarrett Fényes Koncertzenéinek Hallgatása Közben Béládi Miklós Avant-garde Tanulmányait Olvasom Kyoto, 1986. november 5. (Binder Károlynak) gondolj a faragott oszlopfőkre a vízköpők kiszáradt kerek pofájára az időben előderengő sápadt homlokra sötét szemgödörre meg a tekintetre gondolj mely elhagyta a szemet kinek emléke lágyan kirajzolódik most in illo tempore csakTovább…

Valaki belép az első ajtón, kinyitja a második ablakot, majd átsétál az utolsó szobába. Történetesen éppen ott lángolok, hiába csüngedez a záporeső lába, perceken belül hamuvá égek, szerteszórnak a megjátszott alázatok, vagy a magasztos felsőbbrendűségek. Belépsz, mert tudod, odáig vagyok sőt vissza is a határpontokért. Olyankor lépsz be, amikor nemTovább…