On:
In: Próza, Szépirodalom

Mostanában, midőn minden időmet e regény – a Lőj az ördögre – megírása köti le, eszembe jutnak azok, akiket ismertem, és már nem élnek. Emlékszem rá, mennyire akarták ezt vagy azt. Kijelentették, hogy szerintük. Örültek, megsértődtek, harcoltak, győztek, vesztettek. Boldogok voltak, ha úgy történt, ahogy ők szerették volna. Mi maradtTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

‘József Attila-variáció‘ Szappangolyó, vagy égbolt: énfölöttem? A gazdagnak érdektelen, miért és merre pörögtem, anyámnak könyörögtem, új és új csatákba kezdve – – -, lapulevelekbe bújva menekültem, sosem-volt akaratra-tettre vágyva, tétova álom-szerelemre – – -, és most!, ‘könnyű, fehér ruhában’ járom keresztül- -kasul a várost, minden lépésem tisztulást hoz; kiáltottam egykor:Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

gyertyás nyakkendős est test testiség a test is ég? vagy már nem minden nyálka hártya száraz nincs kérgi válasz valaki ágyaz megszokásból vagy csak kóvetből megdől minden korábbi tétel hideg az étel vétel némán suhan a felmosó vizes a só vizes a szó elment a hallásgondozó un deux trois soleilTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Több hónap betegség után ismét dolgozom! Mint mindig, én érek be legelőször. Átöltözöm, megyek az osztályra. Magdi, az egyik nappalos, jó, hogy ő van itt, nagyon kedvelem. Felnéz a papírjaiból. Hirtelen fülig ér a szája. – Na végre, lógós – mondja, hirtelen feláll, hozzám lép és megölel. – Ne szorongassTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Írhatnék csókról, szívről, a halálról is szépen, Családról, Istenről, Hazáról. Csak éppen Úgy érezném, egy aranyból metszett szögmérőt Kell használnom, ha dolgozom egy tájképen. Sokszor sok a rímképlet, a smúz és a ritmika, de Néha a kötött kíséretnél vonzóbb az aritmia, Hiszen ezeket úgyis elcsépelték százszor, ahogy A cséplőgép elcsap egyTovább…