Nemes Nagy Ágnesnek
A présben és a szorításban,
az üvegbúra-borításban,
a teljes elkülönülésben,
a vírusoktól forró térben,
közel, közben, között.
A hangot megtorpantó falban,
két ember közt a ravatalban,
a ravasz részben, megosztásban,
az egész megroppant világban,
köztünk, közünk, közös.
A tank nélküli háborúban,
a gépfegyvernél gyorsabb szóban,
világhálóban: „száraz űrben”,
a bonyolultan egyszerűben,
egész és rész között.
A kiskapuban és a résben,
a befele menekülésben,
maszk mögött mormolt mondatokban,
a némákban, a hangosokban,
köz, közösség, közöd.
A végzet geológiája,
a szétszakadás logikája,
ostobaságunk, szorongásunk,
ahogy magunkból ki se látunk,
ködünk: ködöm, ködöd.
Szabó T. Anna írói oldala: https://www.facebook.com/annatszabo
©Schild Tamás fotográfiája