Én vagyok a Mehemed,
Sose láttam tehenet.
Nem tudtam én, emberek,
Milyenek a tehenek.
Egyszer aztán szombaton,
Láttam csomót, mondhatom.
Szevasz, helló, tehenek!
Szevasz, helló, Mehened!
Volt két színes, egy tarka,
Mi lóghat ott? A farka?
És meghúztam a farkát,
Jól felrúgrak a marhák!
Azóta én, Mehemed,
Kerülöm a tehenet.
És azóta – ó, de fáj,
Rajtam röhög fiú, lány.