Jelenés
Itt időzöl néhanap, mikor hagyom
hosszúra nyúlni a csendet,
váratlan születsz újjá körülöttem,
de felismerlek minden alakban.
Csontjaid helyén most ágak hajladoznak,
szemed kékje halvány ég-derengés,
átüt súlyos lombokon.
Olyan lettél, mint a legendák:
egyszerre érvényes rád az összes igeidő.
Vajon értenéd-e még a nevedet,
ha kimondanám?
Bolondok aranya
Évek telnek, nem változom mégsem,
feladok járatlanért, járt utat,
és nem riaszt, ha zsákutcában végzem,
mert csak úgy ér el a bódulat,
ha vérem fémjeit aranyra váltja
az új-hozta izgalmak alkímiája.
Vákuum
A tegnapok már élhetetlenek,
falánk tüdővel
kiszívtunk belőlük minden levegőt,
de pont ettől lehet,
hogy a régi szép idők,
akárcsak némely szentek:
romolhatatlanok.
Major Petra szerzői oldala: https://www.facebook.com/majorpetrairasai
©Ariela Wertheimer izraeli festőművész alkotása