Tisztelt Csótányvédelmi Főosztály!
Sáska Sándor vagyok, 7 hónap 3 napos imádkozó sáska, csalánosi lakos. Azért fordulok Önökhöz, mert veszélyben érzem az életemet. Azt hiszem, a barátnőm meg akar ölni.
Az elmúlt néhány napban nagyon furcsán viselkedik. Először arra gondoltam, csak megjött a ciklusa, vagy szeretőt tart, de azt hiszem, ennél többről van szó. Már többször fenyegetett azzal, hogy leharapja a fejemet, amikor későn jöttem haza a munkából, vagy túl feltűnően flörtöltem azzal a csinos szomszéd szöcskével, de múltkor a hálószobában tényleg majdnem megtette! Már nyúlt a fogólábaival, amikor kiugrottam az ágyból. Azóta folyamatosan rajtam tartja a szemét, alig ad enni, és fenyegetően rázza a potrohát. Teljesen olyan, mint a főgonosz az 1957-es Hedgecock-féle Halálos imádkozó sáskában. Egész petekoromban rémálmaim voltak attól a filmtől.
Pedig a kapcsolatunk egész idáig idilli volt. Mezőtúron találkoztunk egy koncerten, ahol a nemzet csótányának a zenéit játszották. Végigtáncoltuk az éjszakát. Aztán napokig leveleztünk, néha tölgyfán, néha fűzön át, ami épp akadt a környéken. Nem az ilyen külsőségek számítottak. Úgy éreztem, ő végre megért engem. Tudják, nehéz petekorom volt, lárvaházban nőttem fel, és sokat csúfoltak a nevem miatt, azt mondták, egy Sáskának nincs helye a csótányok között. Ő volt az első csótány, aki nem ezt nézte, akinek nem ez volt a fontos. A kapcsolatunk hamar komolyra fordult, mostanában pedig már a gyerekvállalást tervezgettük. Arra gondoltunk, hogy felvesszük a CSOK-ot, azaz a Csótány Otthonteremtési Kedvezményt, és veszünk egy új lakást, hogy legyen elég helye a petéknek. És erre, amikor már épp elkezdtünk volna próbálkozni, hogy jöjjenek a peték, megvadult! Érthetetlen!
Nem tudom, mi ütött belé. Attól tartok, a pénzemre pályázik. A természetvédelmi értékemre, arra az 5000 forintra, meg Az Év Rovara 2012 címemre, ami ott van az éjjeliszekrényemen. De azt nem adom! Viszont nagyon félek attól, hogy egy éjszaka egyszerűen felfal. El akarok költözni tőle, de nincs hova mennem, a bátyám Svájcban él, a nagynéném meg épp bebábozódott. Nagyon kérem Önöket, segítsenek találni egy önkormányzati fűcsomót, ahol meghúzhatnám magam egy kis időre, amíg elrendezzük a dolgokat egymás közt a barátnőmmel. Csendes, dolgos csótány vagyok, csak a légynek ártok. Jó szomszéd leszek, és tisztán tartom a lakást.
Segítségüket hálásan köszönöm!
Sáska Sándor
Az írás forrása a Szerző.
Fotó: Klement Tamás portréja / Székelyhidi Zsolt fotográfiája
KLEMENT TAMÁS írja önmagáról:
A Litera-Túra Művészeti Magazin gyakornoka vagyok. Tavaly érettségiztem, elsőéves egyetemistaként Bécsben élek. Hét-nyolcéves korom óta írok kisebb-nagyobb intenzitással, főleg novellákat, de gyengébb pillanataimban most már egy-egy vers is becsúszik. 2020-ban egy sikeres ösztöndíjpályázat eredményeképpen, a „Nemzeti Tehetség Program” keretében megjelenhetett önálló kötetem, „Ki vagy Te, Jászoviczy?” címmel.
Matek-fizikásként adódik a kérdés, mit keresek itt. Ugyanazt, mint a tudományban: a rácsodálkozást. Amikor valaki a világ egy apró szemcséjét egy olyan szűrön szitálja át, amin én még sosem. Én is ezt szeretném adni az Olvasómnak: egy pillanatnyi „elgondolkodást”, kulcslyukat, amin keresztül megmutatom neki: „Nézd, én most épp ide jutottam. Te mit gondolsz erről?” Nagy beszélgetéseket kettőnk között. Meg persze nevetést, örömöt, együttérzést, szeretetet, mi mást?
Köszönöm mindazoknak, akik ezt lehetővé teszik, akár a szövegeim átnézésével, megjelenési lehetőségekkel, vagy csak egyszerűen azzal, hogy itt vannak, és pici csodákat rejtenek az életembe.