eljutottam hát a valódi egyedüllétbe senkit sem hívok senki nem hív a csend maradt a telefonban végtelenre tágult az idő a tér jól ismert határain belül szokottan telnek a napok mintha mindenkinek fontos dolga lenne – gondolom s tudom ez nem igaz * pár napja aggkorú idős nőtől hallottam: aTovább…

Minden érte lesz minden róla szól majd és hoz neked akkor is ha a felhő rácsokat ír ablakodra friss kedvet lesz vidámság de sok láz is szemében magadat látod rajzol neked házat kéményt tavat kedves madarat mikor reggelente rád köszön a telet is tavasszá szelídíti majd ha nem akarod hogyTovább…

bárki legyen az, a kárára semmit. se tenni, se akarni, se írni. de akár egy nép is belebukhat ha köp a dologra s lassan kiderül annak a dolognak igazság a neve; meghajolni a közakaratnak, elegánsan. zörrenés nélkül járnak-kelnek az emberek kisalakú vitrinnel a szívük alatt. frigyszekrénnyel. papja lehetsz vagy aTovább…

Javaslat Kagylót s szemet ne feszegess – felnyílnak, ha készen állnak rá.   R.ng.t A maradandó pillanat ismérve: vagy ringat vagy renget.   Nyelvi hemofília: elvérzik a mondat, ha a szavamba vágsz.   Jósgömb Ha nem tudod, mit hoz a jövő, néz meg, te mit viszel neki!   Ornitológia ATovább…

Amikor várni kell és nem látsz közeledni senkit az pont olyan, mint az autópályán gyalogolni egyedül. Csak a szalagkorlát kísér, és ha érezni lehet némi füstszagot, az a felforrt hűtővíz és fekete féknyomok. Ezt követi a csend, majd az eszmélés talán. Ahogy haladsz az úton lassan tűnik fel a szakadtTovább…

Tétova múlt szőtte hallgatag álom, táplálja csíráját sápadó jövőnek. Hallgatag múlt táplálja csíráját, sápadt álmot sző a tétova jövőnek. Csíráját a múltnak a jövő táplálja s tétova sápadt álmot sző hallgatag. Sápadt álom a jövőt táplálja, múlt szövi hallgatag tétova csíráját. Tétova álom sző hallgatag jövőt sápadt múlt a táplálóTovább…

szeretném megérteni az emberi oldalát az egésznek az anyag hiábavaló kísérlete hogy lélekkel szellemmel töltse meg önmagát nem selejt nem csak ebben az életében már nem éri el semmilyen értelemben saját kiterjedésének maximumát vagy pillanatnyi elmezavarában ledobja az értelem az erkölcs a lelkiismeret fékjeit elszabadul és magával ránt mindenki mástTovább…

A líra-kurzus tanára: Petőcz András költő. /Válogatás a 2021-22-es őszi szemeszter alkotásaiból./   Balizs Dániel: Legszebb ének „Akár az erdő fái között az almafa, olyan a szerelmem az ifjak között. Forró vágyam árnyékában ülni, mert gyümölcse édes az ínyemnek. Bevezet a bornak házába, fölöttem lebeg zászlaja, a szerelem.” (Énekek éneke,Tovább…

A mai napra rendelteket megharcoltam. A hétköznapok lovagja leteszi kardját. Damoklészé viszont a helyén marad. Éle a kétség, hegye a vétség, markolata a szorongás. Hüvelye az önámítás. Fáradt vagyok és fásult. Csak szürkeség és egyhangúság. Sehol egy élénk szín, egy érdekesség. Tompa ketyegés, a gépek monoton-halk duruzsolása, neonsimogatás, billentyűkattogás. MireTovább…

hová lépek ha elfogynak lábam alól a kövek hol alszom el ha ágyamat a föld már elengedi de nem nyúlnak érte tartani a felhők karjai hová bújok a határtalan síkon ha fenyegetőn földre hull az égbolt meddig látok mikor szemembe marnak keserű koromködök mit nézek mikor széthullanak körülöttem a színekTovább…