Bújócska Elloptad tőlem a várost. A várost, mely évtizedekig nyomvonalad nélkül simult bele érzékszerveim ösvényébe. Most emlékeddel kell osztozkodnom rajta. Ott vársz rám mosolyogva a Rákóczin, ahol először találkoztunk. Beléd botlom az Oktogonnál rohanó kedd délutánokon. Ott ülsz mellettem a Hunyadi parkban, a fák alig-árnyékában, szégyenlős, szálanként szűrte napfényben. ATovább…
zseblámpa nem sok mindent láttam eddig, néhány kopasz fát és foltos ablakot, kietlen házat, merész betolakodót, röhögő kamaszokat, romboló csapásokat, összeütődő ajkakat, matató kezeket, csillanó szemeket, fejvesztett rohanást, földre csapódott zseblámpát, fénysugárt, díszes tükröt, benne szellemalakot, s magamat, öreg, mégis fiatal vagyok. Tohonya Hamlet kinek feje nagy, s nemTovább…
Nyár kacér Aranyba Öltöztette A repcemezőt. * Két Kezed Bilincs volt. Szabad lettem Isten tenyerén. * Kert Végén Meghajolt Csipkebokor Mózesnek izzik. * Halk Imák, Hiszem, Égig érnek: Uram irgalmazz. * Múlt Időd Kőbe van Zárva. Jövőd Ma tervezed meg! * Kék Kertben Illatos Szarkalábak Nektárt dajkálnak. * Rőt, KócosTovább…
Valahol távol, megérkezés A hálószoba ablakán nem szökik be a fény, egy szellőző udvarra néz, ahol csövek és vezetékek futnak a falon. Az első trauma után megszokod ezt is, mint annyi mindent. Átprogramozod az agyad, a hozzáállásod, itt mások a szokások, te jöttél ide, s ha nem is pont erre,Tovább…
jönnek és kezet nyújtanak jönnek és udvariasak nagyon érdekes a témája, mondják süppedős műbőr fotelekben bólogatnak, nyakkendőt simítanak cipőjük orrán villog a reggeli nap az emberek igen hmmm fontos a véleményük, igen az embereknek, emberekhez az emberekért kávé, víz, parkolókártya nagyon örültem, hogy találkoztunk egyébként maga mit dolgozik kutat, igen,Tovább…
két tenyeremben dúdol a tó csobban a hűs az enyhet adó selymein szellő játszizenész játszizeném játszizenéd ráncaimon muzsikálni merész tűzvörös éj szakadó takaró ernyed a bőrön az égi fakó pilled a kertem a partjaidon partjaimon partjaidon fényes a víz üde lágy nyugalom Hajnal Éva szerzői oldala: https://hetedhethatar.hu/hethatar/?author=225 ©SchildTovább…
Esik. Egyre vadabbul. Gubancos eső, felhők sűrű haja, szél fésűje tépi, szálba, csomóba repül, söpörnék borbélylányok pocsolyává záróra után, ám széjjelomol, kis szőke patak lesz, s szórakozottan iramlik. Látlak. Valahol morzsolod épp tizenegyedik ujjad, s szívod, szívod a filter-csontig, harangszó cukrozza a kávéd, födél alatt valahol, födél alatt mindig, mertTovább…
Hol voltam, amíg nem voltam? A te szereteted szólított elő a semmiből, parancsoltad, hogy legyek, és lettem, parancsoltad, hogy genetikai láncolatom keveredjen el a mindenség kábelrengetegében, és megtörtént, addig futott a kód a szerteágazó családfán, míg le nem pottyantam a létezés futószalagjáról. S mivel nagyanyám kizsarolta, hát megkereszteltek engem, sTovább…
Különös bárány köztünk az Isten, megfáradt arcán szomorú mosoly. Vékonyka, szakállas öregember, aki mindig csak egyedül kóborol. Annyira maga van, annyira fél! Örök aggódás a tekintete. Mindegy, hogy ősz, tavasz, nyár avagy tél, olyan, mintha épp búcsút intene, és csendesen valóban elköszön, itthagy valamit, ami a világ, borítson mindent üresTovább…
Borbély Szilárd A semmi mind ha semmisül a mindben mindig egyesül és Semmi lesz ha Semmi volt és vágyon túli szomjat olt és úgy néz végül szerteszét se szem, se hangtalan beszéd hogy megláthassa, aki lát a végső geometriát Égi karám földi katlan ha múlik is múlhatatlan Hisz kétkedésre ottTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.