magam vagyok a független érzelem ám az én koromban az igazság azonos a várakozással még mindig el akarom kápráztatni a szabadságot ahogy a fiatalság bámulatba ejti a kényszerítő körülményeket ahogy az óceánt nem ismerő patak a végtelen vízbe vágyik átmeneti csodákra emlékezem magamban beszélek mint a színészóriások az üres nézőtérnekTovább…

nemtudás nem tudjuk mit hoz a múlt * alakuló közgyűlés mindenki nekiment mindenkinek jól sikerült az alakuló közgyűlés * bocsánat bocsánatot kérek ha valakitől véletlenül bocsánatot kértem volna * díjátadó az idén nem adtunk át díjat a víz- és csatornadíjat a víz- és a csatornázási műveknek * haladás az egyhelybenTovább…

Már rozsda gyötör csak épp végig paskolta a fák hegyét, mégis riadtan meghajolt minden ág, közben a rádió köpködött zenét, és megreccsent alattam a hintaágy. néztem ahogy végigszalad az utcán, meg-megállva a fáradt házak előtt, néhánynak kopogtatott az ablakán, amúgy csend, a nyár még mindent körbenőtt. mégis korhadt illatot cipeltTovább…

De jó nektek „boldogok” kik tudtok hazudni, csalni, lopni és becsapni, eljátszani aztán lelépni, könnyűszívtelen. De jó nektek erőszakosok, ordibálhattok napestig irányíthattok, ameddig meg nem fáradtok, percekig a félelemben. De jó nektek középszerűek, százszázalékos bóvlit adtok, igyekezhettek, és kapartok, mégis tudhatjuk: ennyik vagytok! Megbocsátható! És nektek is jó, céltudatosok, kikTovább…

A lombok között szél zihál és tépett szárnyú angyalok reszketve súgnak új imákat: – Törvényt Urunk! Törvényt, erőt, hogy lerázhassuk unt igánkat! a lombok között szél zihál, a porban rongy plakátok úsznak, jajong már, ki tévútra tévedt, bocsánatáért esd az Úrnak: – Látod Urunk, velünk kiszúrtak. a lombok között szélTovább…

(The Nightingale) Nyugatot nem mutatják tűnt nap romjai, Se felhő, se baljós fény vékony sugara, Se homályos, remegő színárnyalatok. Jöjj, eme ódon, mohos hídon pihenünk! A lenti patak csillogását láthatod, De moraját nem hallod: csendesen folyik. Mögötte puha, zöld lombágy. Mind’ nesztelen. Balzsamos éj! s bár halványak a csillagok, TavasziTovább…

a gyöngyhajú lányt játszotta a Scorpions átirata lehetett inkább az üvegcsarnokkal szemben ült másnap vettem észre hogy eltűnt a hajkefe a táskámból pont szemben álltam vele a szemem összekente egy könnycsepp három éve voltam utoljára szerelmes arra a fekete ruhás nőre emlékeztettem a nyugatinál ezeréves vagy nincs is kora aTovább…

Ez már a tavasz, bár halkan pilinkél a hó, délután néha kipiroslik a Nap, és az is egy parányi vigasz, hogy hajnalban, bágyadt hangon ébresztőt fújnak az ablak alatt a pőre fákon ácsingó madarak, és a fagyos földben mocorgó gyökerekben újult nedv kereng, boldogan hordják az életírt a kis hajszálerek,Tovább…

Az Éden egy darabja Az én hitem gyerekhit erősködik, de a sötétben fél Folyton kérdez, nem jegyez meg semmit magabiztos a kételkedésben Az én hitem az éden egy darabja: nyitott ajtók mögött alszik- * Angyal mit mondasz? A hétfőt kedd követi majd eljön a szerda De „csütörtökön van a babonákTovább…

Tandori Ágnes halálára Elveszett. Valamiért nem vár egy idő után a test, valahogy elfogy, a lét nehéz lesz egyedül. Már elment. Itt hagyott. Félbeszakadt az, ami együtt dobogott, s fáj, úgy fáj minden. Nélküle. Nincs reggel, amely ugyanaz, mikor összenéz két tekintet, „A világ mint akarat s képzet”, nemrég, azTovább…