Uram, elküldtél, hogy megítéljem az álnok embert, járok az utcán, nézem, pfuj, ez is a kis giroszával, lefogadom, a romlás útját járja, hasa az istene, az ott a barátnőjével enyeleg, paráznaság fiai, mindjárt lecsapatom egy villámmal, ezek itt trécselnek, be nem áll a szájuk, aljasság viperanyelve, rajtam múlna, kimetszeném aTovább…

2020. június 4. Virágot viszek a sírunkra, tizenkét szál sárga gerberát, ez volt az apám kedvenc virága, ezt vetetett velem évente az anyám születésnapjára; a visszajáró pénzt persze mindig visszakérte. Trianonról jut eszembe, a sírkőre előre felvésettem az anyám nevét s az enyémet, itt a temetőben ez a rend, ezTovább…

Egyszer tényleg élni Amőbák úsznak a szememben. Olykor megpihennek a nekik készített zátonyokon. Sok apró fátyol van egy arcra felszögezve, hogy számára a világ egyetlen széthúzhatatlan függöny legyen. Esdeklő levelet írtam magamnak, föladtam, meghozta a posta, most meg képtelen vagyok felbontani. Jobb is így, magamnak úgyse tudnék megbocsátani, csak megyekTovább…

1. (a kigondolt kabát) kigombolt kabátnak olvastam először és arra gondoltam talán tavaszi vagy vénasszonyok nyara idején viselt viseltes kabátról lehet itt szó aztán eszembe jutott a lódenkabátom szép zöld színe volt a Gólya áruházban vásároltam még valamikor a 70-es években már nem is emlékszem ötszáz vagy ezer forintért valakitőlTovább…

Átváltozás Felszáll a tollaslabda, borzas tollpihe, siklik a fényes napba. * Kilőtték a putnikokat Azért lett olyan furcsa minden, mert kilőtték a putnikokat – mondta még régen nagymama. Mindennap a konyhában ül, mint egy anyakirálynő. Körbefonja a fény, amikor belépek. Csillog a gang. Dundi kisbabák alszanak a lakásokban. Már nemTovább…

Alkalmi látlelet igyál tele butykossal csak óvjad lelkedet naponta rádöbbensz kifosztottad pénztárcádat és nullára lögybölted értelmedet nem lehet virtust úgy szaporítani hogy gyöngeséged nyomot ne hagyjon egyszer csak kókadni kezd lelked mint véletlenül nyílt virág városnyi hangyabolyhalmon – * Összefüggések anya szült – élek számláltam éveimet kezdhetek félni hívtatok jöttemTovább…

Sánta vágyam kerülget, Színezi, mosdatja az éjszakát, Mintha libbenne, érzi illatát, s ha van, akár terülhet. Megviselnek az álmok, leszólítanak így tört öregen, Áltatva magam, csak szövögetem, hátha mégis hiányzok. Őrültséget kerültem, bár több gyönyörű bogáncs rám ragadt a mindig fényes ifjú ég alatt, mert közéjük feküdtem. Kár volna mostTovább…

emlékszik milyen volt egészségesnek lenni pont mint fiatalnak de mostanság az ő ajkára is a bezzegazénidőmben felhangú mondat tolakszik pedig amikor neki mondták megfogadta még említeni sem fogja egy ideje csak azzal számol ami vagy aki nem érkezik meg sosem pénz paripa fegyver- telen királyfi folyamatosan keresi otthonát saját magábanTovább…

ott van bennetek ma nincs kedvem verset írni nálam a próza napja van a madarak is úgy csicseregtek reggel mintha színházban lettek volna összevissza mert feljött a nap, de nem látszott csak valószínűtlen fényben pompázott egy kicsit a bokor teteje az ablakból láttam, mosolyogtak a levelek de félve, mint akikTovább…

Együtt Csókod csattan a csendben, Csillagok illata cseppen, Pillád ajtaja rebben, Villan a vágy a szemedben. Ajkad ajkamon támad, Ízed meglepi számat, Szökken, illan a bánat, Fény keríti be az ágyat. Bőröd izzik a vágytól, Messze repülsz a szobától, Röppen a kín fel az égre, Szellememet megigézve. Dallam lobban aTovább…