Albert Zsolt: Olajos felhők

összezárt egek tartják
köztünk a hallgatást
le kell mennem a partra
mielőtt megszólalsz
közelebb hogy értselek

a tó pont úgy figyel
mint az előszobai tükör
lassan beszél rólunk
rejtett nádasok mögül
olajos felhők fénylenek