Kikerestem múltamból
egy képet, talán képtelenség.
Tizennyolc vagyok,
pont benne az élet sűrűjében.
Dübörögnek a hormonok,
füst, ital, erotika.
Versek és képek, talán képtelenség.
Belül mélyen üresség, kiáltás
és futás, ki a városból,
a kőhalom dzsungelből.
Poros úton kifulladva
térdre esek, aztán arcra.
Előttem egy sarus láb,
tűző napfényben felnézek rá.
Jézus az, talán képtelenség
Ismét felnézek rá
és magamat látom.
Élet próféciája, ami
beteljesült, már nem képtelenség.