Petőcz András versei

Zárójelvers op. 9.

(( Ahogy 13 férfi egy szépen leterített húsvéti asztalnál ül,
médium-art, mondja az egyik, simítsd meg kezem, símogasd,
fénylő balzsammal kentem a lábad, mondja a másik,
4 simítsd a kezem, símogasd, médium-art, mondja az egyik,
simítsd a kezem, simogatlak, érzem a bőröd, érzem a tenyered,
ki lesz, ki elárul engem, ki az, ki megölel engem, ki az, ki megöl,
médium-art, mondja az egyik, simítsd a kezem, símogasd,
8 ki lesz, ki megölel engem, simítsd a kezem, símogasd,
médium-art, mondja a másik, kiáltás leszel, félelem, médium-art,
13 férfi, mondja az egyik, 13 férfi vonul végig a hegyen,
11 ki az, ki elárul engem, lehajtott fejjel várom, ki az, ki elbocsát végre?,
médium-
-art,
14 mondja a másik, kezében fegyver, zokogva sír, lehajtott fejjel. ))

 

 

Zárójelvers op. 10.

(( Ez itt a Húsnak Ünnepe, a Hús Ünnepe ez,
ez itt a Hús Győzelmi Ünnepe, a Hús Győzelme ez,
ez itt a Hús, feszül a Hús, kezedbe símul a Hús,
4 mosolyogva megölel a Hús, magához húz a Hús, kiált a Hús.
Katonák vonulnak egyre, fegyverük érzi, merre a Hús,
úriemberek mosolyognak, testükből kifolyik a Hús,
zászlókat visznek, integetnek, kezükkel kezeket szeretnek,
8 ujjaik közt dorombol a Hús, miközben nevetnek, sírnak és nevetnek.
Testbe test tapad, borzongva vívják harcukat, itt van az Ünnep,
lecsukott szemek és fájdalom, meghajtott fejű tilalom, szállnak és repülnek,
11 győzött a Hús, mert hatalmasabb, mint ezernyi bánat, és kiáltás;
nyílj ki,
beléd hatol,
14 mert nincsen már Erő, nincs Tisztaság, és végképp megszűnt a Látás. ))

 

Petőcz András: Behatárolt térben
(zárójelversek 1984-2009)
Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2010

 

©Bornai Tibor: Csillagok a Hámán Kató út felett