On:
In: Szépirodalom, Vers

esik megint azt hittem kint de nem itt benn zuhog a reménytelenség csorog az ereken kín ráng a párátlan leheleten és az elém omlott viharrá gomolygó felhőim habjain hullámzik s elevez a maradék benned hit nem maradsz itt semmi már csak talpamra ragadt könny mely nyirkos őszt imitál hol csókokTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Keze, ruhája poros volt a dobozoktól. Egyiket pakolta, cipelte a másik után. Nem vett tudomást se a derekában, vállában hasogató fájdalomról, se a belső szorításról, ami nehezítette a levegővételét. Gondolatai sűrű masszát alkottak, megakadályozva, hogy a világ zajából bármit is érzékeljen. Eddigi élete alatt megtanulta, hogyan tegye a dolgát, méghaTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Azon a reggelen, mint majdnem mindig, futócipőt húztam, és felfutottam a hegyre. Hetek óta a kocogás vagy a kutyasétáltatás volt az egyetlen legális szabadtéri tevékenység. Nem sokan jártak arra, főleg amióta az emberek kerülték egymást. A dombtetőre máskor is egyedül mentem fel, de aznap az egész környéken nem járt senki.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

olyan puhának tűnik az az apró nyílás a télikabátod belsejében amiben folyton matatsz de sose találsz semmit kedvem lenne belebújni összezsugorodni mint egy porszem a levegőben amelyet véletlen fújt feléd a szél és hagyta hogy jól elrejtőzzem a megoldatlan egyenletek között belesimuljak a maszkodba akár egy kagylóhéjba s csüngjek mindenTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Mély kútja a múltnak sötét visszhang. Nem visz előre. * Még fájón zeng, lelkem mélyén neved kopott visszhangja. * Hab fehér felhőkben páracseppek esőt játszanak. * A tacskó fekete gombszemével kérdez: Mikor jössz? * Az írók azt érzik, mint mi, csak ők le tudják írni.   ©Kovács Emil Lajos – KútTovább…

On:
In: Publicisztika

„A mintázatok evolúciója miféle mintát követ? És kiféle elme szabályait az Új Szabályok? Mezítlábas utak surranják körbe: lépéselőnyben van a mozdulatlan. Ne űzd ki magadból folyton az Édent! Atlantisz a jövőben létezett.” (87) „Ó, világgá olvasni a Formátlant segíts, segíts, Eljövendőbelim!” (173) „…mikor levált már lényünkről a lét: utoljára azTovább…

On:
In: Publicisztika

„Nincs érzékenyebb anyag a földön, mint az emberi anyag. Képtelen arra, hogy elfeledjen egy sértést, mellyel lelkét vagy érzéseit illették.” (Márai Sándor) Arról, hogy a szívek összetörnek S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy az összetört szíveket nem lehet többé eggyé ragasztani. Az életben is ennyi a tanulság. Ha egyTovább…

On:
In: Film

Egy amerikai Párizsban Van egy csomó film, melyet az 1920-as évek Párizsa ihletett. Amerikai írók, költők és zenészek elárasztották önmagukkal a várost, és ebből az invázióból később műalkotások születtek. Egy Gabriel Garcia Márquez nevű kolumbiai újságíró-tudósítót is vonzott a hely szelleme, és amikor jóval később Párizsba ment, eldugott szállodai szobájábanTovább…

On:
In: Publicisztika

Lélekoldó – személyes olvasat „…van sorsuk a könyveknek, van az olvasónak is: s minden attól függ, mikor találkoznak.”(Lénárd Sándor)   Az emberiséget két részre lehet osztani: akik már olvastak valamit Lénárd Sándortól és akik még nem. Az előbbiek a boldog szerencsések, mert egy csodálatos, az élet viharaiban megedződött bölcs éleslátóTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A líra-kurzus tanára: Petőcz András költő (Válogatás a 2022-es őszi szemeszter alkotásaiból.)   Balizs Dániel: Pannon Reality mogyorófák tövében ülve börtönsziget fái között repülőn imbolyogva lépve tömegben levegőért kapkodva erkélyen füstöt fújva díszlámpák sötétjében részegen a lépcsőházban búcsúzás nélkül hazafelé jegy nélkül a villamoson tejködben túlpartot fürkészve nap-nap után álmodozvaTovább…