a csendbe kél a ma halvány virága illedelmesen bizonytalan meddig ér az árnyék hol lucskos lábai széttapossák a tegnap elejtett feledést tósima tükrén levegő után kapó pillanatként bukkan föl egy-egy szó reményt öklendezve keresi a partot hol a süppedős homokban lábát megvethetné míg tehetetlenül szemléli ahogy egyenként kiperegnek alóla aTovább…

aki nem tud aki nem tud másoknak megbocsátani akinek nincsenek kedves szavai és a tekintete kikerüli ha az utcán jön szembe aki gőgje tornyában ül és nem mozdul a lelke aki úgy néz át az embereken mint az ablaküvegen nem látja meg bennük a szépet aki azt hiszi hogy mindenkiTovább…

Bár bánhatnék én is olyan nagyvonalúan az idővel, mint Molnár Eszter! Ma reggel, ellenfényben tündökölve ismerős mozdulattal kecsesen felém intett egy női sziluett. Mintha csak egy mennyei ikonosztázionról üdvözölt volna egy szent, akinek szentségességét csak a maga mellett vezetett skíró kérdőjelezte meg valamelyest. Más körülmények között biztosan nem nyugszom, amígTovább…

Ócska kopott mosoly, végleges a sötét. Elkopott álmait, két kézzel szórja szét. Jó kedve csak játék, nem komoly szerelme. Csókja nem ajándék, nincs a szíve benne. Ne szeresd, ne kutasd! Kerüld el messzire! Magát sem szereti, nem néz már senkire Üres lett, szomorú, megöli szívedet. Hunyd be a szemedet, amikorTovább…

(Röhrig Gézának) Ica és Böbe kissé beállt. A kannás bordal némi szitokkal folyik ki Böbéből. A lehelete hervasztó. Nem motyog inkább teleüvölti a vagont, ez itt nem az ő helye, de valaki mutassa meg végre azt, hogy ő hová való! A kalauz velük együtt a jegyeket is lekezeli… -Cegléd következik-Tovább…

volt egy kert benne szél járt és napsütés szórta szét áldó gyöngyeit mandulák barackok almák vérmeggyek mindenütt ha csak egyet vettem ajkaim közé máris ott volt az Éden de legjobb volt a július mikor a kukorica fiús termése érett s bódítóan érett illatát felraktam jókorán magamnak bajszát legényke-mágia s hátulTovább…

összekulcsolom ujjaimat a hajam körül és lófarokba kötöm a tarkómon, melegem van minden tincstől, mi nyakamhoz ér, viszketek mindenhol, kifordítom a pólót a kezemben, a címkét keresem, amit jól belevarrtak az oldalába, hogy irritálja a bőröm és jelezze, még mindig élek, egy mozdulattal vágom ki, mint amikor ollóval kapok beleTovább…

Látogatás Nagypéntekre virradó éjjel ismét meglátogatott a három angyal, kiknek eljövetelét még nem vártam, de jól ismerem az érzést, mikor felbukkannak a ladikkal. Összehajoltak hát felettem, bölcs fejüket ingatva töprenghettek: most vajon mi lesz velem? Eközben a szívem hol felgyorsult, hol lelassult, olykor egy-két ütemet kihagyott, majd rohanva tovább indult,Tovább…

Abban a kisvárosi miliőben, amelyben Amál élt, mindig volt valami elmúlástól való félelem. Már akkor is, amikor még Amál fiatal volt, hisz alig húsz évesen elveszítette vőlegényét egy balesetben és azóta nem hitt a halhatatlanságban. István autója fékezés nélkül csavarodott fel egy fára valahol a Balatonra vezető utak egyikén. AzonnalTovább…

már tudom hogy a csacsogó pici szájak gurgulázó öröme fényes glória az ünnepi díszbe öltöztetett asztal felett és az apró kacajokkal kísért reggeli ragyogás észrevétlenül segít felszárítani a fájón elsírt könnyeket már tudom hogy a belső békém köpönyegében megbújó nyugalom rakoncátlanul örvénylő érzelmeim visszatartó ereje és túlcsordulva az engedetlenség küszöbénTovább…