a paragrafus formájú hüllő tört derekú egykor kékes virágok közül készült kimászni a csókra emlékeztető vázából néhány grafitporos papírdarab árulkodott volna róla hogy az ember akinek szagát őrzi e meghatározhatatlan alakú nagyságú helyű odú a végsőkig takargatta fogyatékosságát a padlón lerakódott porminta két kis mankó friss hiányát formázza a festőTovább…

Robin Williams emlékére Hadész, Kronosz és Rheia gyermeke! Zeusz és Poseidón testvére! Hármótok közül a világból tiéd az Alvilág lett. A legrosszabb rész? Vagy a legjobb? Holtakért hullatott könnyekből alkottad meg a Föld érceit. Kifogyhatatlan kincsesbányád van! Hisz hullik a könny, szállnak a szomorú sóhajok! Gazdag vagy tehát, s gazdagságodTovább…

Dóri ötévesen találta a kulcsot. Valahol a kert végében a fal mellett lapult. Igazi régi, rozsdás darab volt. Miután a szoknyája aljában megtörölte, látta, hogy gyönyörű. Egy régi kaput nyithatott, nem ajtókulcsnak tűnt. Feje egy sárkányban végződött. Ilyen különlegeset még soha nem látott. A tűző nap fényében magához szorította aTovább…

Íztelen, fénytelen, üres élet. Minden történik, s mégis semmi. Eszel, mégis éhezel. Lélegzel, mégis fulladsz. Mozogsz, mégsem haladsz. A sótartót keresed. Az élet sóját. Előtted van. De mindig csak előtted. Látod, de sosem érheted el. Üldözöd, egy életen át, de a nyomába se érsz. Csak a szemcséket látod, az elhullajtottTovább…

I. a múlt vagy a jövő vagy a jelen valamelyik idő mindig bezavar soha nincs egy nyugodt perc beleremeg a szív II. ha jól megnézed a pillangó szárnyát közelről nem kell nagyító ronda rücskös és összetákolt. de nem nézheted meg a pillangó szárnyát közelről csak amikor ő nincsen benne. III.Tovább…

Tatjána nem ír levelet, de én mostanában gyakran gondolok magára, talán naponta kétszer is, és ez pont kettővel több, mint amennyiszer szabad volna, de a valakire gondolás nem racionális dolog, éppen annyira érthetetlen, és megmagyarázhatatlan, mint a hit Istenben, akit nem láthatok, mégis tudom, hogy bíznom kell benne. Én nemTovább…

az asztalon maradt morzsák a szárítókötélen lengedező ruhák a pókhálós pince világtalan gyertyája a földre hullott diók fekete héja a felborított macskatányér a függönyön megpihent törtfehér a lugas alatt megbarnult szőlőlevelek a földből kibújt eleven gyökerek a szobák fülsiketítő némasága a kép-telenül csupasz falak hideg valósága az álmatlan éjek visszatérőTovább…

A körmenet zaja elhalkult, Józsefváros macskakövén visszhangzik még a hozsánna, zászlókat vivő kezek megfáradtak, remények és áldások tova szálltak. Mi volt ez a kisjézusozás a Kádár rendszer alatt? Proletár csalódottság, az égiek utáni sóvár vágy, vagy csupán a lelkiismeret szava? Akkor még volt ilyen. Gyere barátom, ez most nagy biznisz,Tovább…

Szembefut velem az ősz, sárga, rozsdabarna, rőt. Nem futok előle, engedem jöjjön közelebb, ha ez a dolga. Most én futok előle, vagy ő szalad? A vonat megfordult, biztos. Távolodunk. Ki jön, ki megy. Az úton. Mert csak az út halad. Helyet cserélünk. Ami kövér volt soványra apad. Túl lennénk rajta,Tovább…

Júlia a hatvanas évek végén született egy fővároshoz közeli kisfaluban. Szülei munkásemberek voltak. Szegény családból jöttek. Gyakori volt ebben az időben a szegénység arra felé. Szinte nincstelenül házasodtak össze a fiatalok. Szerelemből. Így volt ez Júlia szülei esetében is. Szépek voltak, fiatalok, egészségesek, edzettek a nincstől. A házasságkötés után épültTovább…